Előszó
A kérdésre, miért jó hegyet mászni, sokan, sokféle választ adnak. Mindenki szeret kiszabadulni a négy fal közül a természetbe, és a természettel a legmeghittebb kapcsolatba a hegymászás során...
Tovább
Előszó
A kérdésre, miért jó hegyet mászni, sokan, sokféle választ adnak. Mindenki szeret kiszabadulni a négy fal közül a természetbe, és a természettel a legmeghittebb kapcsolatba a hegymászás során kerülhetünk. A kötél két végén szövődhet a legmélyebb barátság két ember között. A hegyek csúcsáról olyan látványban lehet részünk, mint sehol máshonnan. A felmászás a falun a mozgás ősi élményét idézi. Van tehát elég érvünk a hegymászás mellett.
Csakhogy azt is nagyon sokan el tudják magyarázni, hogy mászni miért nem jó. Érveik nem túlságosan sokrétűek, és általában egyetlen határozott kijelentés formáját öltik: a hegymászás veszélyes. Ezt hallva persze tíz hegymászóból tíz azonban tiltakozik, saját tapasztalataikat és olykor mindenféle statisztikákat idéznek, közben magukban nagyon halkan elismerik: a hegymászás tényleg veszélyes. Helyesebben: lehet nagyon veszélyes is. De egyáltalán nem szükségszerű, hogy valóban az is legyen.
Akár bevalljuk, akár nem, a hegymászók nagy része kalandot keres a hegyekben. Kitörést a steril, biztonságos mindennapokból. Mert mindennapjaink néha már elviselhetetlenül biztonságossá váltak, annyira hogy néha nem is értem, hogyan élhettem túl sok millió társammal együtt gyermekkoromat, amikor a szappan még csak lemosta a koszt, de nem fertőtlenített, amikor a játszótér még kaviccsal volt felszórva, és nyoma sem volt a rugalmas EU-komfort gumitégla burkolatnak.
Vissza