Erkel Ferenc/Radnai Miklós/Egressi Béni/Vajda Ernő/Poldini Ede: Hunyadi László/Farsangi lakodalom
Eredeti nagy opera négy felvonásban/Vígopera három felvonásban
Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.-T.
(Budapest)
Kiadói félvászon kötés , 71 oldal
Kiadói félvászon kötés , 71 oldal
| Sorozatcím: | Operaismertetők |
|---|---|
| Kötetszám: | 15, 12 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 15 cm x 12 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2026-07-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.-T. (Hornyánszky Viktor R.-T. M. Kir. Udvari Könyvnyomda, Bp.), 37 p. + [3] p. + 34 p. + [2] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Az Operaismertetők c. sorozatban megjelent két mű egy kötetbe kötve. (A címlaptól eltérően a Védőborítón a Magyar operák sorozatcím szerepel.)
1. Operaismertetők. No. 15.
Hunyadi László. Eredeti nagy opera négy felvonásban. Szövegét írta: Egressi Béni. Zenéjét szerezte: Erkel Ferenc. Ismerteti: Radnai Miklós. Budapest, é. n., Singer és Wolfner, 37 p. + [3] p., ill.
2. Operaismertetők. No. 12.
Farsangi lakodalom. Vígopera három felvonásban. Szövegét írta: Vajda Ernő. Zenéjét szerezte: Poldini Ede. Ismerteti: Radnai Miklós. Budapest, é. n., Singer és Wolfner, 34 p. + [2] p., ill.
Szöveg közti, fekete-fehér kottákkal illusztrált, valamint bevezetéssel és a sorozat reklámjával ellátott kötet. Nyomtatta Hornyánszky Viktor R.-T. M. Kir. Udvari Könyvnyomda, Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány, illusztrált címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban, feliratos, színes illusztrációval ellátott kiadói borítófedélben.
Az egyik zeneszerző Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) zeneszerző, karmester, zongoraművész, sakkmester, a Pesti Sakk-kör első elnöke, Pesti Városi Német Színház és a Budai Magyar Színjátszó Kör tagja, a Filharmóniai Társaság karmestere, a Zeneakadémia igazgatója. 1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál. Nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Nyugati, elsősorban olasz és francia operai mintákra támaszkodva, a 19. századi magyar verbunkos zenének átélésével, kifejezési lehetőségeinek finomításával és kiszélesítésével egységes nemzeti operanyelvet alakított ki.
1. Operaismertetők. No. 15.
Hunyadi László. Eredeti nagy opera négy felvonásban. Szövegét írta: Egressi Béni. Zenéjét szerezte: Erkel Ferenc. Ismerteti: Radnai Miklós. Budapest, é. n., Singer és Wolfner, 37 p. + [3] p., ill.
2. Operaismertetők. No. 12.
Farsangi lakodalom. Vígopera három felvonásban. Szövegét írta: Vajda Ernő. Zenéjét szerezte: Poldini Ede. Ismerteti: Radnai Miklós. Budapest, é. n., Singer és Wolfner, 34 p. + [2] p., ill.
Szöveg közti, fekete-fehér kottákkal illusztrált, valamint bevezetéssel és a sorozat reklámjával ellátott kötet. Nyomtatta Hornyánszky Viktor R.-T. M. Kir. Udvari Könyvnyomda, Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány, illusztrált címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban, feliratos, színes illusztrációval ellátott kiadói borítófedélben.
Az egyik zeneszerző Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) zeneszerző, karmester, zongoraművész, sakkmester, a Pesti Sakk-kör első elnöke, Pesti Városi Német Színház és a Budai Magyar Színjátszó Kör tagja, a Filharmóniai Társaság karmestere, a Zeneakadémia igazgatója. 1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál. Nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Nyugati, elsősorban olasz és francia operai mintákra támaszkodva, a 19. századi magyar verbunkos zenének átélésével, kifejezési lehetőségeinek finomításával és kiszélesítésével egységes nemzeti operanyelvet alakított ki.
Előszó
Részlet az I. mű bevezetőjéből: 1844 január 27-én adták először a pesti Nemzeti Színházban a Hunyadi Lászlót. Négy évvel a szabadságharc előtt, két-három magyar operai kísérlet után, Verdi és... TovábbElőszó
Részlet az I. mű bevezetőjéből: 1844 január 27-én adták először a pesti Nemzeti Színházban a Hunyadi Lászlót. Négy évvel a szabadságharc előtt, két-három magyar operai kísérlet után, Verdi és Wagner hasonlóan kezdő korában és mindenekfelett egy, a nagy világtól teljesen elzárt országban! Nem túlzás, ha mint az első magyar operáról beszélünk a Hunyadi Lászlóról és nem elbizakodottság, ha büszkék vagyunk rá mégis, még nemzetközi viszonylatban is. Mit adott Verdi vagy Wagner a Hunyadi bemutatójáig? A nagy olasz mester ugyancsak 1844-ben aratta első komoly sikerét az Ernani-val, Wagner mögött pedig csak a Rienzi és a Bolygó hollandi volt ebben az időben. Akiktől Erkel tanulhatott, Bellini és Donizetti voltak, A Norma (1831) és a Lammermoori Lucia (1835) nálunk is népszerű darabjai már ekkor a Nemzeti Színház műsorának, akár a többi európai operaszínháznak. Hogy ezek hatottak is Erkel művészetére, nem szégyen és felesleges lenne tagadni. Az első magyar operának szüksége volt arra, hogy szerzője a bevált és sikert aratott példák vállára kapaszkodva ugorhassa át azt a százados távolságot, amit be kellett hoznia a német, de még inkább az olasz operaírás fejlődéséből. Vissza
Tétel sorszám:
109
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
3.000 Ft
Licitek száma: 1
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |