Fülszöveg
Jelenkori művelődési politikánk hatása egyre nagyobb erővel mutatkozik tudományos életünkben. A tudomány, így a néprajz is, kilép szakmai elzártságából és egyre mélyebben hatol be a tömegek közé,...
Tovább
Fülszöveg
Jelenkori művelődési politikánk hatása egyre nagyobb erővel mutatkozik tudományos életünkben. A tudomány, így a néprajz is, kilép szakmai elzártságából és egyre mélyebben hatol be a tömegek közé, az ismeretek terjesztésével közvéleményt formál, lelkesít, erősíti a dolgozó nép társadalmi tudatát.
A tudomány és a népművelés szempontjainak kapcsolata ma már elengedhetetlen követelmény.
Ennek a kettős követelménynek igyekszik megfelelni Lajos Árpád ,,Borsodi fonó" című néprajzi művével.
Ez a könyv, mint tudományos munka, a szerző első kísérlete a letűnő paraszti életforma egyik szakaszának, a fonóéletnek dialektikus ábrázolására. Hosszú évek fáradságos gyűjtőmunkájának eredményeit foglalja leíró rendszerbe a megye különböző néprajzi csoportjainak, tájainak összehasonlításával. Ugyanakkor, amidőn a régi fonóélet sok-sok oldalát világítja meg a házifonás eszközeivel, bonyolult munkameneteivel, örömeivel, szenvedéseivel, a fonáshoz fűződő népi hagyományokkal, játékokkal, dalokkal, balladákkal, mesékkel, találós mesékkel kutatásainak eredményeit egy közös gondolatba foglalja: milyen is volt a fonó nő helyzete és szerepe a régi paraszti társadalomban.
Vissza