Szalay József, Dr./Baróti Lajos, Dr.: A magyar nemzet története I-IV.
I.: Magyarország az Árpádház kihalásáig/II.: Magyarország a vegyes házakból származott királyok korában: I. Mo. Nagy Lajos haláláig; II. Magyarország Nagy Lajos halálától a mohácsi vészig/III.: Magyarország a Habsburg-házból való választott királyok korában/IV.: Magyarország a Habsburg-házból s a Habsburg-Lotharingiai házból származott örökös királyok korában
Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése
(Budapest)
Kiadói félbőr díszkötés , 2.059 oldal
Kiadói félbőr díszkötés , 2.059 oldal
| Sorozatcím: | A magyar nemzet története |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 28 cm x 21 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2026-03-22 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1895], Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés (Wodianer F. és Fiai, Bp.), 2059 p. + [9] p. + XXII p.: ill. (összesített oldalszám)
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
A kötetsorozat sajtó alá rendezőjének tulajdonosi névbeírásával ellátott példány. A magyar nemzet története I-IV. (egységes külön kötetekben). Írta: Dr. Szalay József és Dr. Baróti Lajos. Millennium alkalmából átdolgozta és újból sajtó alá rendezte: Dr. Baróti Lajos.
I. kötet: Magyarország az Árpádház kihaltáig.
Bp., [1895], Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai), [4] p. + 434 p.: ill.
250 szövegképpel és 34 műmelléklettel ellátott kötet.
II. kötet: Magyarország a vegyes házakból származott királyok korában.
1. Magyarország Nagy Lajos haláláig. 2. Magyarország Nagy Lajos halálától a Mohácsi vészig.
Bp., [1895], Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai), 509 p. + [3] p.: ill.
250 szövegképpel és 19 műmelléklettel ellátott kötet.
III. kötet: Magyarország a Habsburg-házból való választott királyok korában.
Bp., [1895], Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai), 556 p.: ill.
350 szövegképpel és 29 műmelléklettel ellátott kötet.
IV. kötet: Magyarország a Habsburg-házból s a Habsburg-Lotharingiai házból származott örökös királyok korában.
1. Magyarország I. József trónraléptétől a bécsi kongresszusig. 2. Magyarország a bécsi kongresszustól a kiegyezésig.
Bp., [1895], Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai), 560 p. + XXII p. + [2] p.: ill.
248 szövegképpel és 36 műmelléklettel ellátott kötet.
Számos fekete-fehér és színes, feliratozott illusztrációval, dokumentum-másolattal, színes és fekete-fehér, feliratozott, egész oldalas műmelléklettel és kötetenkénti részletes képjegyzékkel, tartalomjegyzékkel ellátott könyvek. Az első kötet címlapján Dr. Baróti Lajosnak, a kötetsorozat sajtó alá rendezőjének tollal írt, beragasztott tulajdonosi névbeírása olvasható: "Dr. Baróti Lakos ny. főreáliskolai tanár. Balatonalmádi".
A köteteket Wodianer F. és Fiai Nyomdája nyomtatta Budapesten.
Kiadói félbőr díszkötésben lévő példányok aranyozott feliratozású, gazdagon aranyozott, igényes, színes, részletgazdag illusztrációkkal, aranyozott díszkeretezéssel ellátott címfedéllel és könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan, megkímélt, szép állapotban.
A kötetek egyik szerzője, Szalay József (Baracska, 1857. október 13. – Budapest, 1885. március 15.) magyar történész, bölcseleti doktor, levéltári fogalmazó és egyetemi magántanár. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen fejezte be, ahol 1878-ban bölcseleti doktorátust szerzett. Tudományos pályáját Salamon Ferenc tanítványaként kezdte, aki mellett aktívan részt vett Budapest történetének kutatásában. 1880-ban egyetemi magántanárrá nevezték ki Budapesten, emellett az Országos Levéltár fogalmazójaként is dolgozott. Történészi és szakírói munkássága főként a magyar történelemhez és a főváros múltjához kapcsolódott. Írásai a Századok című történelmi folyóiratban, valamint a Turul és a Vasárnapi Újság hasábjain jelentek meg. Legjelentősebb munkája A magyar nemzet története című négykötetes összefoglaló mű, amelynek társszerzőjeként vált ismertté.
A monumentális történelmi munkát átdolgozta és sajtó alá rendezte, Baróti Lajos (Haulikfalva, 1856. augusztus 26. – Balatonalmádi, 1933. március 13.) magyar irodalomtörténész, történész, jogász, szakíró és tanár. Egyetemi tanulmányait a Pesti Tudományegyetemen folytatta, ahol jogi diplomát szerzett, majd tanári oklevelet kapott történelemből, földrajzból, valamint magyar és német nyelv- és irodalomból. Tanári pályája során a budapesti V. kerületi polgári leányiskolában, a Röser-féle Kereskedelmi Iskolában, a várbeli polgári leányiskolában, valamint a budapesti felsőreáliskolában tanított. Tudományos érdeklődésének középpontjában hosszú éveken át Petőfi Sándor élete és költészete állt. E kutatásai során számos értékes adatot gyűjtött össze és dolgozott fel. Petőfi-kutatással kapcsolatos tanulmányait és cikkeit a Fővárosi Lapok, a Vasárnapi Újság és a Nemzet című lapok közölték.
I. kötet: Magyarország az Árpádház kihaltáig.
Bp., [1895], Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai), [4] p. + 434 p.: ill.
250 szövegképpel és 34 műmelléklettel ellátott kötet.
II. kötet: Magyarország a vegyes házakból származott királyok korában.
1. Magyarország Nagy Lajos haláláig. 2. Magyarország Nagy Lajos halálától a Mohácsi vészig.
Bp., [1895], Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai), 509 p. + [3] p.: ill.
250 szövegképpel és 19 műmelléklettel ellátott kötet.
III. kötet: Magyarország a Habsburg-házból való választott királyok korában.
Bp., [1895], Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai), 556 p.: ill.
350 szövegképpel és 29 műmelléklettel ellátott kötet.
IV. kötet: Magyarország a Habsburg-házból s a Habsburg-Lotharingiai házból származott örökös királyok korában.
1. Magyarország I. József trónraléptétől a bécsi kongresszusig. 2. Magyarország a bécsi kongresszustól a kiegyezésig.
Bp., [1895], Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai), 560 p. + XXII p. + [2] p.: ill.
248 szövegképpel és 36 műmelléklettel ellátott kötet.
Számos fekete-fehér és színes, feliratozott illusztrációval, dokumentum-másolattal, színes és fekete-fehér, feliratozott, egész oldalas műmelléklettel és kötetenkénti részletes képjegyzékkel, tartalomjegyzékkel ellátott könyvek. Az első kötet címlapján Dr. Baróti Lajosnak, a kötetsorozat sajtó alá rendezőjének tollal írt, beragasztott tulajdonosi névbeírása olvasható: "Dr. Baróti Lakos ny. főreáliskolai tanár. Balatonalmádi".
A köteteket Wodianer F. és Fiai Nyomdája nyomtatta Budapesten.
Kiadói félbőr díszkötésben lévő példányok aranyozott feliratozású, gazdagon aranyozott, igényes, színes, részletgazdag illusztrációkkal, aranyozott díszkeretezéssel ellátott címfedéllel és könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan, megkímélt, szép állapotban.
A kötetek egyik szerzője, Szalay József (Baracska, 1857. október 13. – Budapest, 1885. március 15.) magyar történész, bölcseleti doktor, levéltári fogalmazó és egyetemi magántanár. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen fejezte be, ahol 1878-ban bölcseleti doktorátust szerzett. Tudományos pályáját Salamon Ferenc tanítványaként kezdte, aki mellett aktívan részt vett Budapest történetének kutatásában. 1880-ban egyetemi magántanárrá nevezték ki Budapesten, emellett az Országos Levéltár fogalmazójaként is dolgozott. Történészi és szakírói munkássága főként a magyar történelemhez és a főváros múltjához kapcsolódott. Írásai a Századok című történelmi folyóiratban, valamint a Turul és a Vasárnapi Újság hasábjain jelentek meg. Legjelentősebb munkája A magyar nemzet története című négykötetes összefoglaló mű, amelynek társszerzőjeként vált ismertté.
A monumentális történelmi munkát átdolgozta és sajtó alá rendezte, Baróti Lajos (Haulikfalva, 1856. augusztus 26. – Balatonalmádi, 1933. március 13.) magyar irodalomtörténész, történész, jogász, szakíró és tanár. Egyetemi tanulmányait a Pesti Tudományegyetemen folytatta, ahol jogi diplomát szerzett, majd tanári oklevelet kapott történelemből, földrajzból, valamint magyar és német nyelv- és irodalomból. Tanári pályája során a budapesti V. kerületi polgári leányiskolában, a Röser-féle Kereskedelmi Iskolában, a várbeli polgári leányiskolában, valamint a budapesti felsőreáliskolában tanított. Tudományos érdeklődésének középpontjában hosszú éveken át Petőfi Sándor élete és költészete állt. E kutatásai során számos értékes adatot gyűjtött össze és dolgozott fel. Petőfi-kutatással kapcsolatos tanulmányait és cikkeit a Fővárosi Lapok, a Vasárnapi Újság és a Nemzet című lapok közölték.
Előszó
A közeledő ezredéves ünnepély alkalmával fokozottabb mértékben fordul a nemzet figyelme a mult felé. Mint a vándor útja fordulópontján, úgy tekint a magyar nemzet vissza arra a hosszú, hosszú... TovábbElőszó
A közeledő ezredéves ünnepély alkalmával fokozottabb mértékben fordul a nemzet figyelme a mult felé. Mint a vándor útja fordulópontján, úgy tekint a magyar nemzet vissza arra a hosszú, hosszú pályára, amelyet "annyi balszerencse közt, oly sok viszály után" Isten jóvoltából megfutott, hogy bátorságot, bizalmat merítsen az új évezred megkezdéséhez. Irodalmunk elég gazdag nagy munkákban, melyek a multat tárják fel előttünk. De oly történeti mű, mely a nagy közönség igényeinek megfelel, mely tudományos és népszerű egyszersmind, csak egy van irodalmunkban, s ez: Szalay József korán elhalt történetírónk: A Magyar Nemzet Története czímű, négy kötetes műve. Tudományos becseért a Magyar Tudományos Akadémia a Szilágyi István-féle nagy jutalommal, népszerű voltáért az olvasó közönség kiváló rokonszenvvel tüntette ki. VisszaTartalom
| I. kötet | |
| Magyarország a magyarok beköltözése előtt | |
| Bevezetés és őskor | |
| Magyarország legrégibb ismert lakosai | |
| Római közigazgatás és műveltség Pannóniában és Dáciában | |
| A rómaiak harczai a germánokkal | |
| A hunok betörése | |
| Germán népek uralma | |
| Avar uralom Magyarországon | |
| Frank-szláv uralom | |
| A magyarok őstörténete | |
| A magyar nemzet eredete és őshazája | |
| A magyarok Lebediában és Etelközben | |
| A magyarok ősi műveltsége | |
| A fejedelmek kora | |
| A honfoglalás | |
| A kóborló hadjáratok | |
| Társadalmi és vallási átalakulás | |
| Az Árpádházból való királyok kora | |
| Szent István (1001-1038) | |
| Péter (1038-1041; 1044-1046). Aba Sámuel (1041-1044) | |
| I. Endre (1046-1060). I. Béla (1060-1063) | |
| Salamon (1063-1074). I. Géza (1074-1077) | |
| Szent László (1077-1095) | |
| Kálmán (1095-1116) | |
| II. István (1116-1131). II. vagy Vak Béla (1131-1141) | |
| II. Géza (1141-1161) | |
| III. István, II. László, IV. István (1161-1172) | |
| III. Béla (1172-1196) | |
| Imre (1196-1204). III. László (1204-05) | |
| II. Endre (1205-35) | |
| IV. Béla (1235-70) | |
| V. István (1270-72). IV. vagy Kun László (1272-90) | |
| III. Endre (1290-1301) | |
| Köz- és műveltségi állapotok az Árpád-házi királyok idejében | |
| II. kötet | |
| Az Anjouk kora | |
| Károly Róbert (1301-1308), Venczel (1301-1305) és Ottó (1305-1308) ellenkirályok | |
| Károly Róbert magánuralkodása (1308-1342) | |
| Nagy Lajos (1342-1382) | |
| Mária (1382-1387) - II. v. Kis Károly (1385-1386) | |
| Zsigmond kora | |
| Zsigmond (1387-1437) | |
| Hunyadi János kora | |
| Albert (1437-1439) | |
| I. Ulászló (1440-1444) | |
| Kormányszünet - Hunyadi János kormányzósága (1444-1452) | |
| V. László (1452-1457) | |
| Hunyadi Mátyás kora | |
| Hunyadi Mátyás (1458-1490) | |
| A Jagellók kora | |
| II Ulászló (1490-1516) | |
| II. Lajos (1516-1526) | |
| Köz- és műveltségi állapotok a vegyes házakból származott királyok korában | |
| III. kötet | |
| A Habsburg-házból való választott királyok kora | |
| János és I. Ferdinánd ellenkirályok (1526-1540) | |
| I. Ferdinánd magán-uralkodása (1540-1564) | |
| Miksa (1564-1576) | |
| Rudolf (1576-1608) | |
| II. Mátyás (1608-1619) | |
| II. Ferdinánd (1619-1637) | |
| III. Ferdinánd (1637-1657) | |
| Török-magyar viszonyok (1526-1657) | |
| I. Lipót (1657-1705) | |
| Köz és műveltségi állapotok a Habsburg-házból való választott királyok korában | |
| IV. kötet | |
| A Habsburg-házból való örökös királyok kora | |
| I. József (1705-1711) | |
| III. Károly (1711-1740) | |
| Mária Terézia (1740-1780) | |
| A Habsburg-lotharingiai házból való örökös királyok kora | |
| II. József (1780-1790) | |
| II. Lipót (1790-1792) | |
| I. Ferencz (1792-1835) | |
| V. Ferdinánd (1835-48) | |
| A szabadságharc (1848-49) | |
| Abszolut uralom (1849-60) | |
| Kisérlet a kibékülésre. Az 1860-iki országgyűlés. A provizorium (1861-1865) | |
| Kiegyezés Ausztriával | |
| Művéltségi állapotok a Habsburg-házból és a Habsburg-lotharingiai házból származott örökös királyok korában |
Tétel sorszám:
351
Kikiáltási ár:
24.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
105.000 Ft
Licitek száma: 30
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |