Mozart, Leopold: Hegedűiskola

Előszó

Sok éve már, hogy azoknak, akik nálam hegedülni tanultak, leírtam az ebben a könyvbe foglalt szabályokat. Gyakran ugyancsak csodálkoztam, hogy még egy útmutató sem született, amelyik megtanítana egy olyan mindennapi, a legtöbb együttesben szinte nélkülözhetetlen hangszer játékára, mint amilyen a hegedű, holott már régóta szükségünk lenne jó alapelemekre, különösképpen pedig a jó ízlés szerinti különleges vonásnemről szóló néhány szabályra. Többször igazán sajnálkoztam, amikor tapasztalnom kellett, milyen rosszul oktatják a tanulókat: így nemcsak a kezdet kezdetétől kell mindent pótolniuk, hanem az is sok fáradságba kerül, hogy levessék azokat a hibákat, amelyeket megtanítottak, vagy legalábbis elnéztek nekik. Nagy részvétet éreztem, amikor haladott, tudományukat nem kevésre tartó hegedűsöket hallottam, akik egészen könnyű, a hétköznapi játékmódtól szinte csak a vonásnemben eltérő meneteket tökéletesen a zeneszerző elgondolása ellenében adtak elő. Valóban csodálkoztam, ha azt is látnom kellett, hogy miután elmagyaráztam és meg is mutattam az előadásmódot, ennek eljátszása után még mindig csak alig, vagy gyakran egyáltalán nem tudtak helyesen és tisztán játszani.
Így született meg az a gondolat, hogy nyomdába adja ezt a Hegedűiskolát. Már beszéltünk is róla a nyomdásszal. De bármilyen nagy volt mindig is a buzgalmam, hogy - már amennyire csak tőlem telik - a zenei világot szolgáljam, mégis egy évnél tovább tétováztam. Túl mafla volta ahhoz, hogy a mai felvilágosodott időkben csekélyke fáradozásom eredményével a nyilvánosság elé lépjek. Vissza