Csoóri Sándor: Menekülés a magányból (Marsall Lászlónak dedikált példány)

Budapest, 1962, Magvető Könyvkiadó (Szegedi Nyomda Vállalat), 99 p. + [1] p.

Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Menekülés a magányból. Írta: Csoóri Sándor.
A címlapon a szerző, Csoóri Sándor tollal írt, névre szóló dedikációja olvasható: "Marsall Lacinak, akivel sokszor aláaknáztuk a világot, de a vállalkozás költői programja sajnos még ebből a kötetből is kimaradt. Csoóri Sándor. 1962. X. 26."
A dedikáció címzettje Marsall László (1933-2013) Kossuth-díjas költő, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Költői pályáját Weöres Sándor mentorálta. Kezdetben alkalmi munkákból élt, majd a Magyar Rádió irodalmi osztályán dolgozott. 1971-től szellemi szabadfoglalkozású költőként működött. Első verseskötete, a Vízjelek, már kialakult költői személyiséget mutatott, a későbbi műveiben pedig rendszeresen kísérletezett a nyelvi struktúrákkal, formákkal, logikával és szemiotikával, különösen a szerelem és szenvedély témáján keresztül. Emellett grafikával, festészettel, színmű- és rádiójátékírással is foglalkozott.
Tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Nyomtatta a Szegedi Nyomda Vállalat.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány, vaknyomással feliratozott címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban, feliratos, fülszöveges, hiányos kiadói borítófedélben.
A szerző, Csoóri Sándor (Zámoly, 1930. február 3. – Üröm, 2016. szeptember 12.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, esszéíró, prózaíró, politikus. Az irodalmi életbe 1953. augusztusában robbant be, amikor a Csillag és az Irodalmi Újság egyszerre 14 versét tette közzé. Első megjelent verseskötete Felröppen a madár címmel látott napvilágot 1954-ben, s az ifjú szerző ugyanebben az évben József Attila-díjat kapott. Különböző újságoknál és folyóiratoknál dolgozott. Az "Irodalmi Újság" munkatársaként, az "Új Hang" versrovatának szerkesztőjeként tevékenykedett. Az 1960-as évek elején a Budapesti Műszaki Egyetem újságjának volt a szerkesztői munkatársa, majd 1968-1988 között a Mafilm dramaturgja lett. A hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt. Komoly szerepet vállalt a rendszerváltás előkészítésében és konkrét létrejöttében. Prózáját a szókimondás, a politikai érzékenység és nyelvi egyszerűség jellemzi. Költészetét viszont az egyedi szóhasználat, a lendületesség, határozottság, a szellemi finomság és sokrétűség, a végletesség és a sajátos asszociatív hajlam határozza meg.

1945 utáni szépirodalmi első kiadások
Híres emberek könyvtárából
Ipartörténet
Védőborítós példányok
Versek, eposzok