A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem 29 tanárának és vezető tisztségviselőjének – köztük Vámbéry Rusztem, Földes Béla, Nagy Ferenc, Pap József, Pikler Gyula, Szladits Károly és másoknak – autográf aláírásait tartalmazó példány.
Rádai Géza Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemi leckekönyve 1907-1911.
A kiadvány – tulajdonosának 1907. évi szeptember 5-iki beiktatásától az 1911. évi június 12-iki végbizonyítványáig tartó egyetemi tanulmányait dokumentálva – a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem 29 tanárának és vezető tisztségviselőjének (dékán, egyetemi quaestor, stb.) saját kezű aláírását őrzi, köztük többekét többszörösen is:
Dékánok:
- Csarada Nepomuk János Gyula (1850-1923) jogász, egyetemi tanár, udvari tanácsos, az európai nemzetközi köz- és magánjog, a bölcseleti jog s az államtudományi encyclopaedia nyilvános rendes tanára, 1907 és 1908 között a budapesti egyetem jog- és államtudományi karának dékánja.
- Doleschall Alfréd (1864-1931) jogász, egyetemi tanár, 1929 és 1930 között az egyetem rektora.
- Katona Mór (1845-1927) jogi doktor, jogakadémiai tanár, 1908 és 1909 között a budapesti egyetem jog- és államtudományi karának dékánja.
- Magyary Géza (1864-1928) jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a magyar és nemzetközi polgári eljárásjog sokoldalú, kiemelkedő ismerője és tudósa, 1909 és 1910 között a jog- és államtudományi kar dékánja.
Rektor:
- Genersich Antal (1842-1918) orvos és egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Ferenc József-rend lovagja.
- Török Aurél (1842-1912) orvos, egyetemi rendes tanár és rektor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, magyar királyi udvari tanácsos, a magyar antropológia megalapítója, budapesti embertani intézet és múzeum megalapítója.
Tanárok:
- Baumgarten Nándor (1873-1935) ügyvéd, kereskedelmi jogász, bíró, címzetes egyetemi tanár, jogtudós, a Jogállam c. folyóirat szerkesztője és a Magyar Jogászegylet titkára.
- Békefi Remig (1858-1924) római katolikus pap, zirci apát, történetíró, nevelés- és egyháztörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a budai Szent Imre Gimnázium alapítója.
- Concha Győző (1846-1933) jogász, egyetemi tanár, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
- Dobránszky Péter (1845-1918) bölcseleti és jogi doktor, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, közgazdász.
- Exner Kornél (1867-1938) jogász, az államtudományok doktora, a magyar pénzügyi jog magántanára.
- Földes Béla (1848-1945) zsidó származású közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a magyar közgazdaságtan és statisztika kiemelkedő alakja.
- Kmety Károly (1863-1929) jogász, jogtudós, a jogi és politikai tudományok doktora, egyetemi rendkívüli tanár.
- Kósa Zsigmond a jog- és államtudományok doktora, hites ügyvéd, miniszteri tanácsos, magyar királyi szabadalmi bíró.
- Lóczy Gyula jogász.
- Melichár Kálmán (1856-1945) egyházjogász, államtitkár.
- Nagy Ferenc (1852–1928) jogász, jogtudós, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a kereskedelmi jog elismert szakértője, a Magyar Jogászegylet elnöke.
- Pap József (1861-1942) jogi doktor, ügyvéd, egyetemi címzetes rendkívüli tanár, a budapesti ügyvédi kamara elnökhelyettese, az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet elnöke.
- Pauer Imre Rudolf (1845-1930) római katolikus pap, filozófus, pedagógus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
- Pikler Gyula (1864-1937) jogbölcsész, egyetemi tanár, a Társadalomtudományi Társaság tagja, a pozitivista állam- és jogbölcselet egyik legkiemelkedőbb és legnagyobb hatású, külföldön is ismert hazai képviselője.
- Szászy-Schwarz Gusztáv (1856-1920) jogász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, az 1902/1903-as és az 1916/1917-es tanévben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja.
- Szentmiklósi Márton (1866-1932) jogász, egyetemi tanár. 1894 és 1932 között a budapesti egyetemen a római jog tanára, 1902-től nyilvános rendes tanára volt.
- Szladits Károly (1871-1956) jogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a 20. század első felének iskolateremtő személyisége a magyar magánjog-tudományban.
- Timon Ákos (1850-1925) jogász, jogtörténész, egyetemi tanár.
- Tomcsányi Móric (1878-1951) jogtudós, jogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a közigazgatási és az alkotmányjog elismert szakértője.
- Vámbéry Rusztem (1872-1948) jogász, publicista, Vámbéry Ármin orientalista fia. 1903-tól a budapesti egyetem tanára. Ügyvédként jelentős politikai perekben vett részt; emellett újságíróként és szerkesztőként is aktív volt. 1913–1934 között a Jogtudományi Közlöny, 1926–1938 között a Századunk szerkesztőjeként tevékenykedett. 1945-től az Ideiglenes Nemzetgyűléstagja, majd 1947-től Magyarország washingtoni követe volt.
- Wallon Dezső a jogtudományok doktora, az államszámviteltan magántanára, a Magyar Közgazdasági Társaság választmányi tagja, magyar királyi közigazgatási bírósági ítélőbíró.
- Zachár Gyula (1875-1964) jogász, egyetemi tanár, 1915 és 1920 között budapesti ítélőtáblai bíró.
Egyéb vezető tisztségviselők:
- Nickmann Ottó egyetemi quaestor.
A címfedél belső oldalán a leckekönyv tulajdonosának beragasztott, fekete-fehér fényképével, a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem ostyapecsétjével. A leckekönyv egyes oldalain további 2 ostyapecsét, számos hivatalos egyetemi bélyegzés, valamint összesen 12 beragasztott illetékbélyeg látható.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány; az egyetem vaknyomású címerével díszített, feliratos, a tulajdonos felragasztott névcímkéjével ellátott címfedéllel; sérült gerincrésszel; vaknyomással díszített hátlappal; hiánytalan állapotban.