Borsody István: Magyar-szlovák kiegyezés (Baternay Béla újságírónak dedikált példány)

Tartalom

I. BEVEZETÉS 17
A csehszlovák-magyar ellentét okai - Társadalmi különbségek - Politikai ellentétek - Mohács és Fehérhegy - Közös német elnyomás - Cseh 'demokrácia, magyar feudalizmus - Eltérő álláspont Ausztriával szemben - „Ha Ausztria nem lenne, fel kellene találni'' - „Megvoltunk Ausztria előtt, megleszünk utána is" - Cseh-magyar érdekellentét - Szlovák-magyar viszály - Cseh-szlovák egyesülés - Szekfü Gyula a nemzeti öntudat párhuzamos fejlődéséről - Magyar-szlovák-cseh párhuzam - Egyenrangúság, egyenjogúság, függetlenség - Párhuzamos történelemszemlélet - Magyar-szlovák kiegyezés, béke Magyarország és Csehszlovákia között.
II. 1848 előtt 21
A magyarság arányszáma az országban Mohács előtt és után - A szlovákok száma szlovák becslés szerint - Nemzeti ébredés; magyar térhódítás; jogos vagy jogtalan? - Nyelvi harcok, nemzeti küzdelem, társadalmi elnyomás - Magyar szlovák történelmi együttélés - Szláv tudat a szlovákoknál - A sorstársak egymás ellen vívják szabadságharcukat - Franciás nemzetállam, német népiesség - A szlávoknál hiányzik az államfogalom realitása - Germán-szláv párhuzam - Pángermánizmus, pánszlávizmus, Heíder eszméi - A magyar-szlovák kiegyezési kísérletek kedvezőtlen előzményei - Magyar-cseh-szlovák szintézis a Felvidéken - A „magyar" kétféle jelentősége - A reformkor magyar nemzetiségi poltikusai: Széchenyi, Deák, Eötvös - A kremsieri alkotmány 21. paragrafusa.
III. 1848-1867 28
Első kiegyezési kísérlet - A liptószentmiklósi gyűlés, 1848 március 21 - A „Szlovák nemzet követelései" (Ziaclosti slovenskieho národu) - A magyarság a progresszió előharcosa Középeurópában - Miért fordulnak a szlovákok és csehek a reakciós Bécshez? 1848 és 1938 - Húrban serege - Alkalmatlan nyitány a kiegyezésre - A cseh-szlovák egységtörekvések kezdetei - A magyarság a németség és szlávság kettős veszedelme között - Teljesíthetők voltak-e a liptószentmiklósi követelések? - Magyar, szlovák, cseh és angol nézetek - Jászi Oszkár különvéleménye - A Szemere kormány elkésett nemzetiségi törvénye - 1848/49-es tragédia törvényszerű megismétlődése - A szlovákság külföldi orientációja - Pozsonyi és kassai distriktusok a Bach-korszakban. - Második kiegyezési kisérlet - A túrócszentmártoni gyűlés, 1861 június 6-7 - A szlovák nemzet memoranduma (Memorandum národa slovenského) - Felsőmagyarországi szláv kerület (Okolie) - Magyar „diplomáciai nyelv" - Az anyanyelv szentsége - A szlovák-magyar béke dicsérete - A „kisebbségi nyomor zónája'' - A Memorandum második szövege - Besztercebánya a szlovák főváros - A szlovák küldöttség Tisza Kálmánná! - „Magyar úri modor" - Konfliktus a történelmi és természetjogi elvek között - „Magyar politikai nemzet" - Egyenjogú országos nemzetek - A magyar és csehszlovák nemzetfogalom hasonlósága - Individuális nemzetiségi jogok - Eötvös József a nemzetiségi törvényről - Az egyiknek szabadság, a másiknak elnyomás - Gratz Gusztáv az 1868 : 44. nemzetiségi törvény kudarcáról - A monarchia nem töltötte be középeurópai hivatását.
IV. 1867-1918 42
A magyarság hatalma a kiegyezés után - A magyar politika eltávolodása a nemzetiségi törvény szellemétől - Tisza Kálmán, Mocsáry Lajos és a „harmadik út" - A nem magyar nemzetiségek közös frontja - A kiegyezési kísérletek vége - Bobula és Mally-Dusarov terve - A függetlenségi párt képviselőinek nemzetiségi törvényjavaslata - A magyarországi nemzetiségek kongresszusa 1895-ben - A cseh-szlovák szolidaritás megerősödése - Cseh-osztrák kiegyezési kísérlet - Federalisták és dualisták - Id. Andrássy Gyula gróf a csehek ellen - Kossuth Lajos védelmébe veszi a csehek jogait - Csávolszky Lajos röpirata a magyar-cseh együttműködésről - Láng Lajos szlávbarát kijelentései - A szlovákok politikai passzivitása - Választások közigazgatás, iskolaügy, magyarosítás - Kisebbségvédelem; Emánuel Rádl - A középeurópai nemzetiségek demokratikus arcvonala - Nemzetiségi „béke" az öntudatlan néppel - A magyar állam szembekerül a progresszív eszmékkel - A szlovákok asszimilálódása - A magyar liberalizmus erényei - A kisebbségek gazdasági elnyomása Magyarországon és másutt - A szlovákul beszélő magyar - A megmagyarosodott szlovákok; Jehlicska és Dvorcsák - A többségnek kedves kisebbség - A túrócszentmártoni gyűlés, 1918 október 18 - Károlyi Mihály üdvözlő távirata a szlovákokhoz - Egy elkésett kiegyezési kísérlet: az 1919 : 30. néptörvény Tótország önkormányzatáról - Olcolie és Slovenslcá Krajina - A Huszár-kormány autonómia-javaslata - Détruises l'Autriche-Hongrie! - Benes magyarellenes koncepciója -- Párhuzam a cseh-német és magyar-szlovák viszony között - Német keleti expanzió és a kis népek szolidaritása - A történelem első határa magyarok és szlovákok között - Hodza Budapesten - Supka Géza prágai missziója - Smutst akciója Csallóköz érdekében - Buchinger Bernben, és Prágában - A cseh szociáldemokraták be nem váltott ígérete - A csehek szerepe a magyar demokrácia megbuktatásában - A kiegyezés elszalasztott történelmi pillanata.
V. 1918-1938 64
A demokratikus magyar mézetek háttérbe szorulnak - Reális magyar nemzetiség-szemlélet - A kisebbségi magyar élmény - A második ügyosztály vétkei - Csehek a Kárpátmedencébm - Néprajzi határ helyett imperialista határ - Trianon - Masaryk Pozsonyról - A középeurópai németség problémája a béketárgyalásokon - .„Nagyjából" ugyanannyi szlovák - A „viszonosság" elve - Nicolson. a „generális" rendezésről és az önrendelkezési elv megsértéséről - A „szomszédok imperializmusa" ; Macartney - Az imperializmus különféle formái, erényei és veszedelmei - A magyar és a csehszlovák politika túlzásai - Békekötés megbékülés nélkül - Benes dezavuálja a MasarykSmuts megállapodást - Paléologue akciója; Halmos Károly párizsi tárgyalásai - Millerand „kísérő levele" - A népszövetségi alapokmány 19. szakasza - Benes Bruck a/d Leitha-i tárgyalásai Teleki Pállal és Gratz Gusztávval, 1921 március 14-15 - A politikai vagy gazdasági problémák elsőbbsége - Benes javaslata a trianoni határ revíziójára - Benes nyilatkozata Auer Pálnak 1932-ben a brueki formuláról - „Középeurópai Egyesült Államok" - Benes 1932-ben elutasítja a dunai konföderációt - Hodza a gazdasági együttműködésről és a területi koncessziókról - Comité Permanent pour le Bapprochement des Pays Danubiens - Nem hivatalos csehszlovák-magyar eszmecserék - Az elzárkózás politikája - Magyarországi életforma - A Budapestről irányított kisebbségi politika - A magyar kisebbség szerepe - Együttműködés, revízió., demokrácia öszszefüggései - Milyen lett volna a demokratikus Magyarország politikája? - A Szovjet-Uniónak mint revizionista nagyhatalomnak az értékelése - A szlovák kérdés mint „csehszlovák" kérdés - A szlovákok kulcshelyzete - „Szlovák nemzet nincs" - Szlovák centralisták és autonomisták - Pittsburgi szerződés, 1918 május 30 - Szekfű Gyula revideálja a magyar nemzetiségszemléletet - Magyar-cseh párhuzam - Kossuth, Masaryk, Benes - Nemzetiségi elnyomás a feudális és a burzsoá országokban - Az 1868 : 44. tc. és saintgermaini kisebbségvédelem - Benes beszédei a szlovákokhoz és németekhez - Hlinka csehellenessége - A cseh-szlovák egyesülés igazi értelme - A cseh nemzeti politika új súlypontja; szláv politika - A csehek a szlovák nemzeti öntudat végső fel ébresztői - A szlovák nemzet elhatárolása - A zsolnai manifesztum, 1938 október 6.
VI. 1938-1945 93
Hlinka szlovák néppártiának szerepe - Autonómia vagy teljes elszakadás - Magyarbérencek? - A zsolnai értekezleten felmerült tervek - Magyar-szlovák viszony a müncheni elöntés idején - A komáromi tárgyalások, 1938 október 9-13 - Újra napirenden a szlovák-magyar kiegyezés - A bécsi döntés, 1938 november 2 - A történelem első néprajzi határa magyarok és szlovákok közt - A németek magyarellenes magatartása a bécsi tárgyalásokon - Német bizalom a szlovákokban - Magyarország nyugati kapcsolatokat keres - A magyar kormány megfigyelője a bledd kisantant-konferencián, 1938 augusztus - Ribbentrop szemrehányásai Kányának - Délkeleteurópai semleges blok - Nem sikerül megőrizni a revízió békés jellegét - A nagyhatalmak felszámolják a müncheni politikát - A németek segítségével érvényesített jogok problémája - Az önálló szlovák köztársaság születése, 1939. március 14 - A szlovák nácizmus - A szlovák állam történelmi indokolása - Szlovák-magyar háború 1939 márciusában - Németek a háttérben - A budapesti határegyezmény, 1939 április 4 - A szlovákok helyzete a visszacsatolt területeken - Magyarellenes szlovák revíziós propaganda - A bécsi döntés angol szemmel - A „reciprocitás" elve a szlovák alkotmányban - Szlovák vádak a magyar és cseh politika ellen - A szlovák nemzeti individualitás teljes elismerése - Benes revideálja nézetét a szlovák kérdésben - A csehek és szlovákok kormányprogramja - A magyar és csehszlovák állameszme hasonlóságai és különbségei - A nemzetiségi kérdés fejlődése a Szovjet-Unióban és a Dunavölgyében - A csehszlovák állameszme külföldi bírálata, Newman és Sforza - A csehszlovákizmus a szlovák élet „dekadens'' tünete - Szlovák jobboldal és baloldal; két út, egy cél - A „szentistváni gondolat", „primus inter pares" - Törvénytervezet a Kárpátaljai Vajdaság önkormányzatáról - „Dunai gondolat'1 a szlovákoknál - Légüres térbe épített magyar politika - A nemzeti egyenjogúság elve - Szlovák katolikus vélemény a szentistváni állameszméről - „Kárpát-Duna Nagyhaza" - Hubay-Vágó-féle nemzetiségi törvényjavaslat - Magyar-szlovák „vérközösség" - A demokratikus Magyarország magatartása Csehszlovákiával szemben.
VII. 1945 UTÁN 122
A magyar demokrácia dunavölgyi koncepciója - A magyar baloldal jóhiszeműsége - Az új Csehszlovákia magyarellenessége - „Neoszocializmus" - A kis és nagy népek egyenjogúsága a szovjet politikában - .„Szláv vonal" az új csehszlovák politikában - A cseh nem dunai nép - Pánszlávizmus és dunai gondolat - Kelet és nyugat - A magyar-csehszlovák viszony mint a magyar-szláv kapcsolatok függvénye - Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontja - Kisantant reminiszcenciák - Csehszlovákia kierőszakolja a magyar-csehszlovák ellentétet - A magyarok kitelepítése: előre megfontolt terv - „Hadiállapot" Magyarország és
Csehszlovákia között - Megbékül és helyett ellenségeskedés - A csehszlovák kormányprogram a németekről és magyarokról - A „kitelepítéssel büntethető államellenesség bűne" - A magyaroknak joguk volt elszakadni Csehszlovákiától - Wilsoni önrendelkezési jog, Atlanti Charta, lenin-sztálini nemzetiségi jog, sanfranciscói alapokmány - A revíziós politika analízise - Csehszlovákia nem lehet Magyarország bírája és büntetője - Benes nyilatkozata Sforzának a német-eseh viszonyról 1936-ban - Benes appeasement-politikája, német-csehszlovák egyezmény terve 1937/38-ban - A csehszlovák politika barátságosabb volt Németországgal, mint Magyarországgal szemben - A szlovákiai magyarság antifasiszta magatartása - Szlovák-német együttműködés a magyarok ellen - Pozsonyi nyilaskülönítmény - A csehszlovákiai magyarság demokráciája - Jaross Andor esete - A magyarok hiúsították meg a csehszlovák ellenállást 1938-ban? - A szlovákok szerepe Csehszlovákia bukásánál - Dél-Szlovákia ősi szláv terület? - Petrov a magyar- szlovák nyelvhatárról - Az imperializmust generálisan ki kell irtani - A cseh, szlovák és magyar ellenállási mozgalmak összehasonlítása - A magyar etnikum védelme - A nagyhatalmak állásfoglalása a kitelepítés kérdésében - Az USA jegyzéke; potsdami határozat - Lakosságcsere, kitelepítés - Csehszlovákia befejezett tényekre törekszik - Dél-Szlovákiát elszlovákosítják - Határrevízió a fennálló néprajzi helyzetnek megfelelően: az egyedüli megoldás.
VIII. BEFEJEZÉS 150
Hiányzanak a magyar-szlovák kiegyezés előfeltételei - Csehszlovákia kisajátítja a másokkal szemben elkövetett magyar bűnök büntetését - A magyarok Hitler utolsó csatlósai, de a szlovákok az elsők - Közös hatalmi érdekek a szlovákoknál és cseheknél - Benes pozsonyi beszéde, 1945 május 9 - Csehszlovákia megváltoztatja az alapot, melyen az első háború után felépült - Az „une sorté de Suisse" - tői a homogén nemzeti államig - Az új államkoncepció mellett megtarthat ja-e Csehszlovákia régi határait? - Magyarüldözés, totális jogfosztás, a demokrácia megcsúfolása - Nemzetiségi jogok a demokratikus Magyarországon - Benner, Groza, Tito - Csak Csehszlovákiából hiányzik a dunai szolidaritás A világnézeti egyezés nem szünteti meg a nemzeti ellentéteket - A német-cseh mintára elmérgesített magyar-szlovák viszony - A megbékélés politikájának Csehszlovákiában lenne talaja, csak nincsen szószólója - Türelem és béke a szlovák és magyar nép között - A magyar-szlovák viszony nem analógiája a német-csehnek - Az „ősellenség" politikája - Dél-Szlovákia legyen a szlávság erős bástyája" - A nemzeti imperializmus korszaka nem akar végetérni - A megoldás: mindenki ott, ahol él, sajátmagát kormányozza - A nemzeti politika téves eszményei; a területi terjeszkedés - Nyugati demokrácia, keleti szocializmus - Egyenrangúság és egyenjogúság - Kitelepítés? - Kiegyezési javaslat. Vissza