Ferencz Kornélia/Palotay Gertrud: Himzőmesterség (Dincsér Oszkár néprajzkutatónak dedikált példány) (A könyv szerepelt az ÁKV 1979. évi XIII. aukciójának 146. számú tételeként.)
A magyarországi népi himzések öltéstechnikája
Szerző
Ferencz Kornélia
Palotay Gertrud
Grafikus
Ferencz Kornélia
Kiadói varrott papírkötés
, 78 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
24 cm x 16 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2026-05-17 20:10
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], [1932], k. n. (Stephaneum Nyomda R.-T., Bp.), 78 p. + VIII t., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Az egyik szerző által dedikált példány. Első kiadás. Himzőmesterség. A magyarországi népi himzések öltéstechnikája. Készítette: Ferencz Kornélia és Palotay Gertrud.
A címlapon az egyik szerző, Palotay Gertrud tollal írt, névre szóló dedikációja olvasható: "Dincsér Oszkárnak barátsággal Palotay Gertrud 939. szept. 11."
A dedikáció címzettje, Dincsér Oszkár (1911–1977) magyar népzenekutató és zeneszerző, aki a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Táránál kezdett népzenét gyűjteni, később pedig a Néprajzi Osztály vezetője lett. Modern szemléletű kutatásaival maradandó hatást gyakorolt a hangszeres népzene tudományos feldolgozására.
"A könyvben összefoglalt hímzésanyag technikai elemzése, magyarázása és rendszerezése a szerzők együttes munkája. Palotay Gertrud értékesítette azokat a gyakorlati tapasztalatokat, amelyeket mint a Székesfővárosi Szabadegyetem 1931/1932-i népi hímzőtanfolyamának előadója szerzett; ezt kiegészítették Ferencz Kornélia okleveles rajz-kézimunkatárának a középiskolai házimunkaoktatásban oktatásban szerzett tapasztalatai."
200 öltésábrával és 30 hímzésmintával (ebből néhány 8, magyarázattal ellátott hártyapapírral védett táblán található) illusztrált, valamint előszóval, tárgymutatóval és a jelentősebb magyar nyelvű irodalmak jegyzékével ellátott kötet. Az illusztrációkat Ferencz Kornélia készítette. A könyv szerepelt az ÁKV 1979. évi XIII. aukciójának 146. számú tételeként. Nyomtatta a Stephaneum Nyomda R.-T., Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány, feliratos, illusztrált címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal, hiánytalan állapotban.
Az egyik szerző Palotay Gertrúd (Budapest, 1901. november 1. – Budapest, 1951. március 11.) néprajzkutató, aki a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Iparművészeti Múzeum munkatársa, majd 1948-tól a Néprajzi Múzeum osztályvezetője lett Budapesten. Viski Károly tanítványaként modern szemléletű kutatásokat végzett a magyar viselet és hímzés kialakulásáról, figyelembe véve a „népi” és az „úri” textíliákat is. Részletesen tanulmányozta az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki hímzéseket, összehasonlításokkal feltárva etnikai és történeti összefüggéseiket. Eredményeit hazai és nemzetközi folyóiratokban is publikálta, így hozzájárulva az erdélyi magyar viselet- és textilfolklór európai ismertségéhez. Kutatásának eredményeit az Ethnographia, Tündérujjak, Muskátli, az Erdélyi Múzeum, a Pásztortűz folyóiratok közölték.
Előszó
A magyarországi népi hímzések technikájának közreadásával hozzá kívánunk járulni a népi hímzéseknek az eddiginél alaposabb megismertetéséhez, még szélesebb rétegekben való megkedveltetéséhez. A...
Tovább
Előszó
A magyarországi népi hímzések technikájának közreadásával hozzá kívánunk járulni a népi hímzéseknek az eddiginél alaposabb megismertetéséhez, még szélesebb rétegekben való megkedveltetéséhez. A népi hímzések eddigi - egyébként igen nagyszámú - ismertetéseiből (egy-két szűkebbkörű kísérletet nem számítva) mindeddig hiányzott egy fontos tényező : az öltéstechnika bemutatása, magyarázata. Ezt a hiányt kívánjuk pótolni azzal a meggyőződéssel, hogy semmiféle hagyományos hímzőmunkát nem lehet teljes egészében sem értékelni, sem kifogástalanul utánozni az öltések és alkalmazásuk módjának ismerete nélkül; annál kevésbbé az e tekintetben igen gazdag, mert sokféle forrásból merített népi hímzéseket.
Célunk kettős volt: egyrészt a leíró néprajz számára összegyűjteni és megelemezni a népi hímzések öltésmódjait s lehetőleg rögzíteni vidékek szerinti mult vagy mai divatjukat és különféle alkalmazásukat. Másrészt a népi kézimunkák után dolgozni kívánók számára lehetővé tenni, hogy nemcsak az eredeti formákkal és színekkel, hanem az eredetieken használt öltésekkel dolgozhassanak. Elejétől fogva tisztában voltunk azzal, hogy jobbára rajtunk kívül eső okokból, mindkét feladatunkat kifogástalanul nem tudjuk megoldani. A néprajztudomány számára használhatóbb lett volna munkánk, ha minden egyes öltésfajtát és alkalmazási módot pontosan helyhez tudtuk volna kötni; ha elterjedésük határait megjelölhettük volna.
Ezt nagyobbrészt csak rámutatásokkal, vázlatosan végezhettük el, mert a rendelkezésünkre álló népi hímzésanyag egyrészt nem volt minden esetben kellőleg datálva, mert a hímzések gyűjtői eddig nem voltak kellő figyelemmel a technikára s ezért ilyen szempontból nincsenek egyes vidékek munkái hiánytalanul összegyűjtve. De a mai viszonyok azt is lehetetlenné tették, hogy a vidéki és az elcsatolt területeken lévő gyűjteményeket behatóan tanulmányozzuk. így arra kellett szorítkoznunk, hogy munkánk első részében a történeti Magyarország területén előforduló népi hímzések alapöltéseit, a második részben pedig ezeknek előfordulási módját és helyét tisztán a rendelkezésünkre álló anyag alapján tárgyaljuk.
Vissza
Tartalom
Előszó 3
I. rész.
A hímzéstechnika kialakulása és fejlődése 9
A népi hímzések alapanyagai és fonalai 11
Az öltéselemek csoportosítása és technikai magyarázata 12
Laposöltés-csoport 12
Keresztöltés-csoport 15
Hurok- és láncöltés-csoport 19
Átcsavarások és szálvonásos technikák 21
II. rész.
Dunántúl 24-38
Rábaköz 24
Bakony-Balaton vidék 25
Buzsák 26
Somogy 28
Drávamente 29
Sárköz 35
Baranya 35
Pécs-Mohács vidéke 36
Alföld 39-48
Bánság 39
Arad vidéke 40
Tiszántúl 41
Matyóföld 44
Erdély 49-61
Kalotaszeg 49
Mezőség 53
Torockó 54
Szilágyság 55
Szolnok-Doboka 56
Felső Marosmente 56
Mirkvásár 57
Székelyföld 58
Szeben-, Brassó-, Beszterce- és a Küküllö-vidék 58
Gsik és Háromszék keleti pereme 59
Hétfalu 60
Hunyad- és Krassó-Szörény vidéke 60
Felvidék és palócföld 62
Felső-Tisza vidéke 63
Szepessé 63
Bükk vidéke 64
Gömör 65
Cserhát-Mátravidék 66
Hont 66
Börzsöny vidéke 66
Zólyom 69
Vágvölgye 72
Kisalföld 72
A jelentősebb magyarnyelvű irodalom jegyzéke 74
Tárgymutató 76
Vissza