Ortutay Gyula: Rákóczi két népe (Katona Jenő újságírónak dedikált példány)
Mefhosz Könyvkiadó
(Budapest)
Kiadói tűzött papírkötés , 47 oldal
Kiadói tűzött papírkötés , 47 oldal
| Sorozatcím: | Magyarok könyvtára |
|---|---|
| Kötetszám: | 4 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2026-05-17 20:20
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], [1939], Mefhosz Könyvkiadó (Hungária R. T., Bp.), 47 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Magyar Könyvtár c. sorozatban megjelent mű. No. 4.
Rákóczi két népe. Írta: Ortutay Gyula.
Az előlapon a szerző, Ortutay Gyula tollal írt, névre szóló dedikációja olvasható: "Katona Jenőnek igaz szeretettel Ortutay Gyula 1939. 5. 23."
A dedikáció címzettje, Katona Jenő (1905–1978) író, újságíró és politikus, aki a Magyarság, illetve több katolikus és politikai lap munkatársa és szerkesztője volt. 1938-1944 között a Magyar Nemzet vezető publicistájaként, majd 1945-1953 között országgyűlési képviselőként, valamint 1949-1953 között az Elnöki Tanács tagjaként működött. Munkásságát 1947-ben a Magyar Szabadság Érdemrenddel ismerték el.
A sorozatban megjelent könyvek jegyzékével ellátott kötet. Nyomtatta a Hungária R. T., Budapest.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratos, a sorozat emblémájával ellátott címfedéllel, feliratozatlan, hiányos könyvgerinccel, szöveges hátlappal, néhány oldalon ceruzás aláhúzással és jelöléssel, hiánytalan tartalmi résszel.
A szerző, Ortutay Gyula (Szabadka, 1910. március 24. – Budapest, 1978. március 22.) magyar néprajzkutató, szakíró, politikus, az MTA tagja. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem magyar-latin-görög szakán szerzett diplomát. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának egyik alapítója, az Állástalan Diplomások Országos Bizottságának gyakornoka, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Rádió munkatársa, a Magyar Központi Híradó elnöke. A Magyarságtudomány című szakfolyóirat szerkesztője, a Délvidéki Szemle című folyóirat publicistája. 1945 után a magyarországi néprajztudomány, és azon belül is a folklorisztika egyik legmeghatározóbb alakja, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának vezetője, számos néprajzi folyóirat születése (Acta Ethnographica, Népi Kultúra – Népi Társadalom, stb.) kötődik a nevéhez.
Rákóczi két népe. Írta: Ortutay Gyula.
Az előlapon a szerző, Ortutay Gyula tollal írt, névre szóló dedikációja olvasható: "Katona Jenőnek igaz szeretettel Ortutay Gyula 1939. 5. 23."
A dedikáció címzettje, Katona Jenő (1905–1978) író, újságíró és politikus, aki a Magyarság, illetve több katolikus és politikai lap munkatársa és szerkesztője volt. 1938-1944 között a Magyar Nemzet vezető publicistájaként, majd 1945-1953 között országgyűlési képviselőként, valamint 1949-1953 között az Elnöki Tanács tagjaként működött. Munkásságát 1947-ben a Magyar Szabadság Érdemrenddel ismerték el.
A sorozatban megjelent könyvek jegyzékével ellátott kötet. Nyomtatta a Hungária R. T., Budapest.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratos, a sorozat emblémájával ellátott címfedéllel, feliratozatlan, hiányos könyvgerinccel, szöveges hátlappal, néhány oldalon ceruzás aláhúzással és jelöléssel, hiánytalan tartalmi résszel.
A szerző, Ortutay Gyula (Szabadka, 1910. március 24. – Budapest, 1978. március 22.) magyar néprajzkutató, szakíró, politikus, az MTA tagja. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem magyar-latin-görög szakán szerzett diplomát. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának egyik alapítója, az Állástalan Diplomások Országos Bizottságának gyakornoka, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Rádió munkatársa, a Magyar Központi Híradó elnöke. A Magyarságtudomány című szakfolyóirat szerkesztője, a Délvidéki Szemle című folyóirat publicistája. 1945 után a magyarországi néprajztudomány, és azon belül is a folklorisztika egyik legmeghatározóbb alakja, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának vezetője, számos néprajzi folyóirat születése (Acta Ethnographica, Népi Kultúra – Népi Társadalom, stb.) kötődik a nevéhez.
Előszó
«Rákóczi két népe», II. Rákóczi Ferencé: a magyarok és a ruszinok. A magyarság Rákóczi harcaiban újra tanúságot tett a megismétlődő s örökkön visszatérő magyar politikai gondolat mellett: a... TovábbElőszó
«Rákóczi két népe», II. Rákóczi Ferencé: a magyarok és a ruszinok. A magyarság Rákóczi harcaiban újra tanúságot tett a megismétlődő s örökkön visszatérő magyar politikai gondolat mellett: a szabadság és a függetlenség mellett s érette életét is áldozta. A Kárpátalja hegyei között csöndesen s békén élő ruszin nép pedig Rákóczi Ferenc és a magyarság szabadságharca mellék állva, a magyar birodalmi gondolat hirdetője s kilépve a történeti névtelenségből, a magyar történet alkotó részese lett: bebizonyította, hogy nem idegen s közömbös tagja az országnak, hanem a magyar hazához tartozik. A magyar sorsnak ez a vállalása indította Rákóczit arra, hogy hű ruszin jobbágyait s az egész ruszin népet a leghűségesebb népnek, «gens fidelissima»-nak nevezze s Emlékirataiban, Vallomásaiban mindig a legnagyobb szeretettel s dicsérettel emlegeti katonai tetteiket s a magyar hazához való ragaszkodásukat. Ha a magyar és ruszin népnek népi kapcsolatait a Rákóczi-féle szabadságharc és függetlenségi küzdelem fényénél vizsgáljuk, akkor hamarosan kiderül, hogy a magyar történet vezető eszméit e két nép kapcsolata a legjobban megvilágíthatja. A magyar történet két leglényegesebb gondolatára, vezető eszméjére ismerhetünk a ruszinsággal való kapcsolataink történetében. Vissza
Tétel sorszám:
148
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
1 Ft
Licitek száma: 1
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |