Hatvany Lajos: Igy élt Petőfi (Katona Jenő újságírónak dedikált példány)
A budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem aulájában 1947 április 14-én tartott előadás
Szerző
Hatvany Lajos
Uj Idők Irodalmi Intézet RT. (Singer és Wolfner)
(Budapest)
Kiadói tűzött papírkötés
, 31 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
21 cm x 15 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2026-05-17 20:10
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Új Idők Irodalmi Intézet Rt. (Globus Nyomdai Műintézet Rt.), 31 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Így élt Petőfi. A Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem aulájában 1947. április 14.-én tartott előadás. Írta: Hatvany Lajos.
A címlapon a szerző, Hatvany Lajos tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Katona Jenőnek, kinek telefonom számával (201-314) jelzem érzelmeimet. Hatvany Lajos, ... Lacsi bá! 1947. ápr. 28."
A dedikáció címzettje, Katona Jenő (1905–1978) író, újságíró és politikus, aki a Magyarság, illetve több katolikus és politikai lap munkatársa és szerkesztője volt. 1938-1944 között a Magyar Nemzet vezető publicistájaként, majd 1945–1953 között országgyűlési képviselőként, valamint 1949-1953 között az Elnöki Tanács tagjaként működött. Munkásságát 1947-ben a Magyar Szabadság Érdemrenddel ismerték el.
Nyomtatta a Globus Nyomdai Műintézet Rt., Budapesten.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratos, illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, hátlapon a kötészet feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
A szerző, Hatvany Lajos (Budapest, 1880. október 28. – Budapest, 1961. január 12.) Kossuth-díjas író, kritikus, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a magyar irodalom "utolsó mecénása". 1908-ban Ignotussal és Fenyő Miksával megalapították a Nyugat című folyóiratot, a 20. század első harmadának legnagyobb hatású irodalmi lapját. 1911-ben Osvát Ernővel való személyes összetűzése miatt megvált a Nyugattól és több évre Berlinbe költözött.
Előszó
Részlet a kötetből:
I.
A magyar irodalmi aranykor, örökké változatlan és változhatatlan hagyományának éberül virrasztó őrei: tudós Ferenczi Zoltán, akinek élete javát a Petőfi-kutatás...
Tovább
Előszó
Részlet a kötetből:
I.
A magyar irodalmi aranykor, örökké változatlan és változhatatlan hagyományának éberül virrasztó őrei: tudós Ferenczi Zoltán, akinek élete javát a Petőfi-kutatás töltötte be, - endrődi Sándor, a költő, aki Petőfi verseinek ritmusára hangolta verseit és a Petőfi Társaság titkára, Kéry Gyula e század elején, a mégcsak tervbe vett Petőfi-ház javára, Petőfi-könyvtár címen egy könyvsorozatot hirdettek. Velük szemben álltak a nyugatos szellemben megújhodott magyar irodalom költői, írói és kritikusai, akiknek Petőfi életművéről s életsoráról való véleményük, lényegesen különbözött az epigon elődeikétől.
A Nyugat 1908-as évfolyamában, ennek az ízlés- és értékelés-változásnak olyan jellegzetes okmányára akadtam, hogy annak, nem csupán felolvasására kérem figyelmüket, hanem e felolvasás előtt a századeleji légkörnek ismertetésére is, amelynek hatása alatt készült ez a szellemben már oly idegen s a legtöbb vonatkozásában és célzatában elhomályosult értelmű, mert szinte negyvenesztendős tanulmány.
Vissza