Bálint Sándor autográf levele Katona Jenő részére
(Szeged) ,
, Papír
, 2 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2026-05-17 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Bálint Sándor autográf levele Katona Jenő részére, [4] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Bálint Sándor néprajzkutató, művészettörténész autográf levele Katona Jenő író, újságíró részére.
A levél végén Bálint Sándor tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
Levelében Bálint Sándor a Magyar Nemzetben olvasott hírek kapcsán fejezi ki megdöbbenését és sajnálatát a Korunk Szava című lap sorsa miatt. - Az 1939. január 4-én megjelent cikk arról számol be, hogy a Korunk Szava katolikus folyóirat az új sajtójogi rendelkezések miatt nem jelenhet meg tovább, mert a szükséges lapengedélyt nem adták ki újra.
Kelt Szegeden, 1939. január 4-én.
Kézzel írt, hajtogatott, jó állapotban megőrzött magánlevél.
A Korunk Szava 1931 és 1938 között kéthetente megjelenő katolikus társadalmi és kritikai folyóirat volt, amely összesen 174 számot ért meg. A lapot a Széchényi György köré csoportosuló fiatal katolikus írók és publicisták alapították, akik a korszak magyar közéletében önálló, kritikus hangot kívántak megszólaltatni. A lap szellemi hátterét jelentős mértékben inspirálta XI. Piusz pápa 1931-ben kiadott Quadragesimo anno enciklikája. A folyóirat szerkesztésében több ismert értelmiségi vett részt. A kezdeti időszakban Széchényi György mellett Aradi Zsolt és Balla Borisz dolgozott a lapon, később pedig Katona Jenő is szerkesztői szerepet vállalt. A lap egyik meghatározó munkatársa Mihelics Vid volt, de rendszeresen publikált benne többek között Barankovics István, Eckhardt Tibor vagy Rónay György is. 1938. szeptember 1-jétől a folyóirat irányítását háromtagú szerkesztőbizottság vette át, amelynek tagja volt Szekfű Gyula is. Működésének végül 1938-ban hatósági betiltás vetett véget, így a fennmaradt dokumentumok, - mint a jelen névjegykártya - különös jelentőséggel bírnak a magyar katolikus társadalmi gondolkodás és sajtótörténet kutatása szempontjából.
A levelet írta Bálint Sándor (Szeged, 1904. augusztus 1. – Budapest, 1980. május 10.) néprajzkutató, művészettörténész. A 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja, rövid ideig nemzetgyűlési képviselő. Fő kutatási területei: az Alföld néprajza, a vallási néphagyományok, Szeged néprajza.
A levél címzettje Katona Jenő (1905-1978) író, újságíró és politikus. 1934-től a Magyarság, majd a Korunk Szava szerkesztője, azt követően a Jelenkor és a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1949–1953-ban a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjaként működött. Később a Politika, a Hírlap, a Kis Újság és a Könyvtáros folyóiratok főszerkesztőjeként tevékenykedett.
A levél végén Bálint Sándor tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
Levelében Bálint Sándor a Magyar Nemzetben olvasott hírek kapcsán fejezi ki megdöbbenését és sajnálatát a Korunk Szava című lap sorsa miatt. - Az 1939. január 4-én megjelent cikk arról számol be, hogy a Korunk Szava katolikus folyóirat az új sajtójogi rendelkezések miatt nem jelenhet meg tovább, mert a szükséges lapengedélyt nem adták ki újra.
Kelt Szegeden, 1939. január 4-én.
Kézzel írt, hajtogatott, jó állapotban megőrzött magánlevél.
A Korunk Szava 1931 és 1938 között kéthetente megjelenő katolikus társadalmi és kritikai folyóirat volt, amely összesen 174 számot ért meg. A lapot a Széchényi György köré csoportosuló fiatal katolikus írók és publicisták alapították, akik a korszak magyar közéletében önálló, kritikus hangot kívántak megszólaltatni. A lap szellemi hátterét jelentős mértékben inspirálta XI. Piusz pápa 1931-ben kiadott Quadragesimo anno enciklikája. A folyóirat szerkesztésében több ismert értelmiségi vett részt. A kezdeti időszakban Széchényi György mellett Aradi Zsolt és Balla Borisz dolgozott a lapon, később pedig Katona Jenő is szerkesztői szerepet vállalt. A lap egyik meghatározó munkatársa Mihelics Vid volt, de rendszeresen publikált benne többek között Barankovics István, Eckhardt Tibor vagy Rónay György is. 1938. szeptember 1-jétől a folyóirat irányítását háromtagú szerkesztőbizottság vette át, amelynek tagja volt Szekfű Gyula is. Működésének végül 1938-ban hatósági betiltás vetett véget, így a fennmaradt dokumentumok, - mint a jelen névjegykártya - különös jelentőséggel bírnak a magyar katolikus társadalmi gondolkodás és sajtótörténet kutatása szempontjából.
A levelet írta Bálint Sándor (Szeged, 1904. augusztus 1. – Budapest, 1980. május 10.) néprajzkutató, művészettörténész. A 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja, rövid ideig nemzetgyűlési képviselő. Fő kutatási területei: az Alföld néprajza, a vallási néphagyományok, Szeged néprajza.
A levél címzettje Katona Jenő (1905-1978) író, újságíró és politikus. 1934-től a Magyarság, majd a Korunk Szava szerkesztője, azt követően a Jelenkor és a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1949–1953-ban a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjaként működött. Később a Politika, a Hírlap, a Kis Újság és a Könyvtáros folyóiratok főszerkesztőjeként tevékenykedett.
Tétel sorszám:
012
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
4.000 Ft
Licitek száma: 3
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |