Gróf Széchényi György autográf névjegykártyája
, Papír
, 2 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 7 cm x 12 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2026-05-17 20:10
|
Aukciós tétel adatai
Gróf Széchényi György autográf névjegykártyája, [2] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Gróf Széchényi György politikus, országgyűlési képviselő autográf névjegykártyája.
A névjegykártya hátoldalán gróf Széchényi György autográf sorai olvashatók:
"A Korunk Szava tulajdonjogát Szekfű Gyula és Katona Jenő barátaimra ruházom és nekik adom át. Széchényi György. Budapest, 1938. jul. 29."
A jelen névjegykártya egy különleges történeti dokumentum, amelynek hátoldalán Széchenyi György saját kezű feljegyzése olvasható a Korunk Szava című folyóirattal kapcsolatban. Az írás tanúsága szerint a lap tulajdonjogát Szekfű Gyula történészre és Katona Jenő újságíróra szándékozta átruházni.
A Korunk Szava 1931 és 1938 között kéthetente megjelenő katolikus társadalmi és kritikai folyóirat volt, amely összesen 174 számot ért meg. A lapot a Széchényi György köré csoportosuló fiatal katolikus írók és publicisták alapították, akik a korszak magyar közéletében önálló, kritikus hangot kívántak megszólaltatni. A lap szellemi hátterét jelentős mértékben inspirálta XI. Piusz pápa 1931-ben kiadott Quadragesimo anno enciklikája. A folyóirat szerkesztésében több ismert értelmiségi vett részt. A kezdeti időszakban Széchényi György mellett Aradi Zsolt és Balla Borisz dolgozott a lapon, később pedig Katona Jenő is szerkesztői szerepet vállalt. A lap egyik meghatározó munkatársa Mihelics Vid volt, de rendszeresen publikált benne többek között Barankovics István, Eckhardt Tibor vagy Rónay György is. 1938. szeptember 1-jétől a folyóirat irányítását háromtagú szerkesztőbizottság vette át, amelynek tagja volt Szekfű Gyula is. Működésének végül 1938-ban hatósági betiltás vetett véget, így a fennmaradt dokumentumok, - mint a jelen névjegykártya - különös jelentőséggel bírnak a magyar katolikus társadalmi gondolkodás és sajtótörténet kutatása szempontjából.
Kelt Budapesten, 1938. július hó 29-én.
Nyomtatott, jó állapotban megőrzött kordokumentum.
Az autográf sorokat írta: Széchényi György (1889-1938) katolikus politikus, országgyűlési képviselő, szerkesztő. Az első világháborúban huszártisztként szolgált, majd 1917-1918 között Zemplén vármegye főispánja volt. A háború után Bangha Béla kezdeményezésére részt vett a katolikus sajtó megszervezésében, és 1931-től haláláig a Korunk Szava című folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedett. A lap a katolikus társadalmi tanítás szellemében foglalkozott társadalmi kérdésekkel, és határozottan fellépett a nemzetiszocializmussal, valamint az antiszemita törvénykezéssel szemben. 1935-ben a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt jelöltjeként országgyűlési képviselővé választották.
Az autográf sorokban említésre került:
Szekfű Gyula (1883-1955) történész, egyetemi tanár, az MTA tagja, a kora újkori magyar történelem kutatója. Életművéből leginkább a Három nemzedék c. történelmi szakmunka ismert, amely a Horthy-rendszer egyik fő ideológiai alapkövévé vált. Mindezek ellenére szakmai pályafutása 1945 után sem szenvedett csorbát. Bár történetírói munkássága elismerésre méltó, közéleti szerepvállalásai, politikai kurzusokat kiszolgáló írásai miatt megítélése máig ellentmondásos.
Katona Jenő (1905-1978) író, újságíró és politikus. 1934-től a Magyarság, majd a Korunk Szava szerkesztője, azt követően a Jelenkor és a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1945-1953 között a Kisgazdapárt sajtófőnöke és országgyűlési képviselő, 1949–1953-ban a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja. Később a Politika, a Hírlap, a Kis Újság és a Könyvtáros folyóiratok főszerkesztőjeként tevékenykedett.
A névjegykártya hátoldalán gróf Széchényi György autográf sorai olvashatók:
"A Korunk Szava tulajdonjogát Szekfű Gyula és Katona Jenő barátaimra ruházom és nekik adom át. Széchényi György. Budapest, 1938. jul. 29."
A jelen névjegykártya egy különleges történeti dokumentum, amelynek hátoldalán Széchenyi György saját kezű feljegyzése olvasható a Korunk Szava című folyóirattal kapcsolatban. Az írás tanúsága szerint a lap tulajdonjogát Szekfű Gyula történészre és Katona Jenő újságíróra szándékozta átruházni.
A Korunk Szava 1931 és 1938 között kéthetente megjelenő katolikus társadalmi és kritikai folyóirat volt, amely összesen 174 számot ért meg. A lapot a Széchényi György köré csoportosuló fiatal katolikus írók és publicisták alapították, akik a korszak magyar közéletében önálló, kritikus hangot kívántak megszólaltatni. A lap szellemi hátterét jelentős mértékben inspirálta XI. Piusz pápa 1931-ben kiadott Quadragesimo anno enciklikája. A folyóirat szerkesztésében több ismert értelmiségi vett részt. A kezdeti időszakban Széchényi György mellett Aradi Zsolt és Balla Borisz dolgozott a lapon, később pedig Katona Jenő is szerkesztői szerepet vállalt. A lap egyik meghatározó munkatársa Mihelics Vid volt, de rendszeresen publikált benne többek között Barankovics István, Eckhardt Tibor vagy Rónay György is. 1938. szeptember 1-jétől a folyóirat irányítását háromtagú szerkesztőbizottság vette át, amelynek tagja volt Szekfű Gyula is. Működésének végül 1938-ban hatósági betiltás vetett véget, így a fennmaradt dokumentumok, - mint a jelen névjegykártya - különös jelentőséggel bírnak a magyar katolikus társadalmi gondolkodás és sajtótörténet kutatása szempontjából.
Kelt Budapesten, 1938. július hó 29-én.
Nyomtatott, jó állapotban megőrzött kordokumentum.
Az autográf sorokat írta: Széchényi György (1889-1938) katolikus politikus, országgyűlési képviselő, szerkesztő. Az első világháborúban huszártisztként szolgált, majd 1917-1918 között Zemplén vármegye főispánja volt. A háború után Bangha Béla kezdeményezésére részt vett a katolikus sajtó megszervezésében, és 1931-től haláláig a Korunk Szava című folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedett. A lap a katolikus társadalmi tanítás szellemében foglalkozott társadalmi kérdésekkel, és határozottan fellépett a nemzetiszocializmussal, valamint az antiszemita törvénykezéssel szemben. 1935-ben a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt jelöltjeként országgyűlési képviselővé választották.
Az autográf sorokban említésre került:
Szekfű Gyula (1883-1955) történész, egyetemi tanár, az MTA tagja, a kora újkori magyar történelem kutatója. Életművéből leginkább a Három nemzedék c. történelmi szakmunka ismert, amely a Horthy-rendszer egyik fő ideológiai alapkövévé vált. Mindezek ellenére szakmai pályafutása 1945 után sem szenvedett csorbát. Bár történetírói munkássága elismerésre méltó, közéleti szerepvállalásai, politikai kurzusokat kiszolgáló írásai miatt megítélése máig ellentmondásos.
Katona Jenő (1905-1978) író, újságíró és politikus. 1934-től a Magyarság, majd a Korunk Szava szerkesztője, azt követően a Jelenkor és a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1945-1953 között a Kisgazdapárt sajtófőnöke és országgyűlési képviselő, 1949–1953-ban a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja. Később a Politika, a Hírlap, a Kis Újság és a Könyvtáros folyóiratok főszerkesztőjeként tevékenykedett.
Tétel sorszám:
071
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
5.000 Ft
Licitek száma: 4
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |