A három szerző által dedikált példány.
Első kiadás. Uj versek. Írta: Számadó Ernő, Sértő Kálmán és Szerető Sándor.
A képtáblákon a három szerző,
Számadó Ernő,
Sértő Kálmán és
Szerető Sándor tollal írt dedikációja olvasható:
- "T. J. magyar testvéremnek harcos hittel 1940 magyar könyvnap Számadó Ernő."
- "T. J. jó magyar testvéremnek Sértő Kálmán."
- "T. J. testvérnek igaz megbecsüléssel. Szerető Sándor."
"Ezen verseskötet a szerzők kiadásában 1940. könyvnapjára jelent meg a könyvnyomtatás ötszázadik esztendejében. Előállította a Turul Sajtóvállalat Nyomdája Budapesten. A címlapot Kondor László rajzolta."A szerzők fekete-fehér portréjával illusztrált, valamint Fiala Ferenc előszavával ellátott kötet.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratos címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, hátlapon a nyomda feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
A szerzők:
Számadó Ernő /írói álneve: Békésy András/ (1907-1983) költő. Középiskolai tanulmányait Békésen, Mezőberényben és Békéscsabán végezte. Első verseit Tóth Árpád biztatása nyomán a "Békési Hírlap" és a "Budapesti Vasárnap" közölte. Budapesti órásinas, a Győri Színkör Vándortársulatának mindenese, fűszerkereskedésben inas, illetve alkalmi munkás. Saját verseit és rajzait sokáig a pesti utcán árulta. Népi ihletésű alkotásaiban a nincstelenek szószólójának tekintette magát, verseinek tematikáját a perifériára sodródott ember létkérdései uralják. A második világháború után verseit, érmelléki meséit (ez utóbbiakat Békési András álnéven) az
"Utunk",
"Igaz Szó",
"Előre",
"Fáklya" közölte.
Sértő Kálmán (1910-1941) költő, író, újságíró. Leginkább szélsőjobboldali, hungarista eszméket propagáló és a hazai nemzetiszocialista mozgalmat "megéneklő" verseiről ismert szerző, az
Összetartás c. nyilas lap munkatársa.
Szerető Sándor Békésből származó népi költő.