Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szent-Györgyi Albert Nobel- és Kossuth-díjas magyar orvos és biokémikus autográf képeslapja a Szent-Györgyi csoport részére.
A Kraszna-horkai mauzóleumot ábrázoló képeslap osztott hátlapján Szent-Györgyi Albert tollal írt sorai olvashatóak: "A csoport így búsul? Kézcsók, üdvözlet. Szent-Györgyi 940. X. 15.", a képeslap felett a híres orvos és biokémikus fekete-fehér fényképe látható, mellette pedig a "Szent-Györgyi Albert 1893-1986 Nobel és Kossuth díjas magyar orvos, biokémikus. A C vitamin feltalálója! A Szent-Györgyi Albert díj névadója." c. nyomtatott felirattal ellátott kártya található.
A felvétel Szent-Györgyi Albertet ábrázolja, amint laboratóriumi munkát végez.
A fénykép mérete: 15 cm x 19 cm.
A képeslap és a szöveges kártya mérete: 14 cm x 9 cm.
A keret mérete: 50 cm x 39 cm.
Jó állapotban megőrzött, fekete-fehér fénykép, valamint kézzel írt és címzett, postai bélyeggel és bélyegzéssel, illetve Kraszna-horkai mauzóleum bélyegzőjével ellátott képeslap, szép állapotú fa képkeretben.
Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, 1986. október 22.) Nobel- és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus, a magyar, a szovjet és az amerikai tudományos akadémia tagja. Az első világháború után Németországban és Hollandiában dolgozott kutatóként. 1927-ben a mellékvesében felfedezett egy redukáló hatást mutató anyagot (hexuronsav), ennek köszönhetően ösztöndíjat nyert a Cambridge-i Egyetemre. Az 1930-as években izolálta a C-vitamint, felfedezte a citrátciklus három tagját, a bioflavonoidokat (P-vitamin), valamint munkatársaival együtt áttörést ért el az izomműködés biokémiájának megértésében. 1937-ben neki ítélték az orvosi és élettani Nobel-díjat. 1940 és 1941 között a Horthy Miklós Tudományegyetem első rektora volt. Később a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem biokémiai tanszékének vezetőjeként tevékenykedett. Megalapította a Magyar Természettudományos Akadémiát, majd miután összevonták a Magyar Tudományos Akadémiával annak másodelnöke lett. 1947-ben Amerikába emigrált. Miután letelepedett a massachusettsi Woods Hole-ban, létrehozott egy alapítványt, melynek keretei között először az izomműködés biokémiáját, majd a rák kialakulását kutatta.