Illyés Gyula: Lélekbúvár (Kardos László irodalomtörténésznek dedikált példány)

[Budapest], 1948, Révai (Révai Irod. Intézet Nyomdája, Bp.), 136 p. + [4] p.

Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Révai Könyvtár c. sorozatban megjelent mű. No. 21.
Lélekbúvár. Szatíra. Írta: Illyés Gyula.
A kötet előlapján a szerző, Illyés Gyula névre szóló dedikációja olvasható: "Kardos Lászlónak barátsággal Illyés Gyula"

A dedikáció címzettje Kardos László (1898-1987) József Attila- és Kossuth-díjas irodalomtörténész, kritikus, műfordító, az irodalomtudomány kandidátusa és doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Ady, Kosztolányi, Tóth Árpád és más szerzők életművét behatóan kutatta, valamint részt vett számos világirodalmi antológia szerkesztésében. 1959 és 1974 között a Nagyvilág főszerkesztője, majd 1974-től haláláig szerkesztőbizottsági elnöke volt, emellett az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent A Szovjet Irodalom Könyvtár c. sorozat szerkesztőbizottsági elnökeként is működött.

Az író megjegyzésével és munkáinak ajánlólistájával, valamint a Révai Könyvtár kiadványainak jegyzékével kiegészített kötet. Nyomtatta a Révai Irod. Intézet Nyomdája, Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány, feliratozott címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, kötészetileg belülről megerősített kivitelben, hiánytalan állapotban.

A kötet szerzője Illyés Gyula (Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) József Attila- és háromszoros Kossuth-díjas költő, író, drámaíró. Irodalmi műveinek fő megjelenési helye közel másfél évtizedig a Nyugat volt; a Nyugat kiadásában jelent meg első verseskötete is (Nehéz föld, 1928). A két háború közötti fiatal magyar költőnemzedék legelismertebb tagjai közé tartozott. 1928-tól szoros barátságot ápolt József Attilával, az 1930-as évek elejétől pedig nemzedéke több más jeles tagjával (pl.: Erdélyi József, Kodolányi János, Szabó Lőrinc, Németh László, Gelléri Andor Endre, stb.). A harmincas évek közepén csatlakozott a népi írók mozgalmához, s annak egyik vezető alakja lett. Babits halála után, 1941-ben a Nyugat örökébe lépő Magyar Csillag szerkesztője lett. 1945 után rövid ideig országgyűlési képviselő, majd a Válasz c. folyóirat szerkesztője. Az 1956-os forradalom után visszavonultan élt, 1961-ig nem is publikálhatott. 1965-ben és 1966-ban is jelölték irodalmi Nobel-díjra.

1945 utáni szépirodalmi első kiadások
Dráma