Babits Mihály: Timár Virgil fia/Kártyavár (aláírt példány)
Athenaeum Kiadása
(Budapest)
Könyvkötői egészbőr kötés , 368 oldal
Könyvkötői egészbőr kötés , 368 oldal
| Sorozatcím: | Babits Mihály összegyűjtött munkái |
|---|---|
| Kötetszám: | 6 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2026-05-17 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], é.n., Athenaeum kiadása, 368 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt példány. Babits Mihály összegyűjtött munkái c. sorozatban megjelent mű. No. VI.
Timár Virgil fia. / Kártyavár (két mű egy kötetben). Írta: Babits Mihály.
Az előlapon a szerző, Babits Mihály tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
Részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás.
"Jegyzet: I. mű: A Timár Virgil fia 1919 elején keletkezett. Az író két évig nem adta ki. 1921 második felében a Nyugat-ban látott napvilágot. Könyvalakban 1922-ben jelent meg először. II. mű: E regény 23 fejezete - azaz több a felénél - megjelent már 1915-1916. folyamán a Nyugat c. folyóiratban. Akkor töredék maradt: teljességében és könyvalakban 1924-es dátummal állt először a közönség elé."
Könyvkötői egészbőr kötésben lévő példány, feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, ötbordás könyvgerinccel, körbevágatlan belívekkel, aranyozott felső lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Babits Mihály (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, 1941. augusztus 4.) magyar költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Érettségi után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-francia (az utóbbi helyett később latin) szakos hallgatója. Hatalmas műfordító vállalkozása volt Dante Isteni színjátékának magyarra fordítása. 1918-as megalakulásakor a Vörösmarty Akadémia alelnöke, majd elnöke. 1930-ban a Kisfaludy Társaság rendes tagja. 1920 februárjától kizárásáig rendes tagja volt a Petőfi Társaságnak. A Nyugat főmunkatársa, majd 1919-ben egyetemi tanár. 1929-től a Nyugat főszerkesztője. Költészetét a klasszicista formai igényesség és a filozófiai mélység jellemzi, munkásságát a humánum, az erkölcsi felelősség és az intellektuális szigor határozta meg. A két világháború közötti magyar szellemi élet egyik vezető alakja volt. Betegsége ellenére az utolsó éveiben is dolgozott, és mélyen megrázó, líraian letisztult verseket alkotott. Személye és életműve máig alapvető része a magyar irodalmi kánonnak.
Timár Virgil fia. / Kártyavár (két mű egy kötetben). Írta: Babits Mihály.
Az előlapon a szerző, Babits Mihály tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
Részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás.
"Jegyzet: I. mű: A Timár Virgil fia 1919 elején keletkezett. Az író két évig nem adta ki. 1921 második felében a Nyugat-ban látott napvilágot. Könyvalakban 1922-ben jelent meg először. II. mű: E regény 23 fejezete - azaz több a felénél - megjelent már 1915-1916. folyamán a Nyugat c. folyóiratban. Akkor töredék maradt: teljességében és könyvalakban 1924-es dátummal állt először a közönség elé."
Könyvkötői egészbőr kötésben lévő példány, feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, ötbordás könyvgerinccel, körbevágatlan belívekkel, aranyozott felső lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Babits Mihály (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, 1941. augusztus 4.) magyar költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Érettségi után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-francia (az utóbbi helyett később latin) szakos hallgatója. Hatalmas műfordító vállalkozása volt Dante Isteni színjátékának magyarra fordítása. 1918-as megalakulásakor a Vörösmarty Akadémia alelnöke, majd elnöke. 1930-ban a Kisfaludy Társaság rendes tagja. 1920 februárjától kizárásáig rendes tagja volt a Petőfi Társaságnak. A Nyugat főmunkatársa, majd 1919-ben egyetemi tanár. 1929-től a Nyugat főszerkesztője. Költészetét a klasszicista formai igényesség és a filozófiai mélység jellemzi, munkásságát a humánum, az erkölcsi felelősség és az intellektuális szigor határozta meg. A két világháború közötti magyar szellemi élet egyik vezető alakja volt. Betegsége ellenére az utolsó éveiben is dolgozott, és mélyen megrázó, líraian letisztult verseket alkotott. Személye és életműve máig alapvető része a magyar irodalmi kánonnak.
Előszó
Részlet a könyvből: Timár Virgil Fia "Ebéd a sóti ciszterciták refektóriumában. A feketekötényes, fehérruhás papok együtt esznek a hosszú asztalnál. Milyen kellemes hely! A tisztára meszelt... TovábbElőszó
Részlet a könyvből: Timár Virgil Fia "Ebéd a sóti ciszterciták refektóriumában. A feketekötényes, fehérruhás papok együtt esznek a hosszú asztalnál. Milyen kellemes hely! A tisztára meszelt falak nyugodt, nehéz bolthajtásokban borulnak a boldog evőkre. Csend van, még a levesnél tartanak; csak a mély, mély ablakfülkékben zümmög néhány dongó. Rézsut besüt a nap. Az inas halkan viszi ki a nagy levesestálat. Az első éhséget hamar elverik, az iskola vesződségétől még elborult paparcok lassan kiderülnek. Még a régi, nagy vasfeszület Krisztusa is könnyebbülve nyújtózik a falon. Dr. Horvát Vince, házfőnök-igazgató - atyai szemű, gyermekképű, ezüsthajú úr - habozó tekintettel néz végig a rendtársak során. Tudja, hogy amit mondania kell, kényelmetlen lesz a professzor urak füleinek. Galambszívű ember létére a legjobb pillanatot lesi." VisszaTartalom
| Timár Virgil fia | |
| Első rész | 3 |
| Második rész | 32 |
| Harmadik rész | 54 |
| Kártyavár | |
| Bevezetés, melyben az író a maga lovát dícséri | 87 |
| Melyben a járásbíró lakást keres | 89 |
| A járásbíró benéz a kávéházba, és egy régi iskolatársával találkozik | 95 |
| Egy műszaki fejezet, melyet a járásbíró és az olvasó együtt szenvednek végig | 100 |
| A bíró a kárpitoshoz kerül, és: a kárpitos emlékeiből | 106 |
| Melyben Újvárost a Turteltaub utca felé építjük ki, és: a tanító emlékeiből | 114 |
| A tanító emlékeiből (folytatás, melyből az olvasó jobban megismeri a spiccerpártot és a kísértetes kocsmát | 120 |
| Mely az újvárosi Vigadóban játszik | 128 |
| Mely által a polgármester gondolataiban avattatunk belé | 136 |
| Romantikus fejezet, férjről, szeretőről és egy régi bűnről | 141 |
| A harminc asszony és a harmincegyedik | 149 |
| Bontóék, a cseri csárda és a Brillant: egy fejezet Újváros őstörténetéből | 157 |
| Egészen rövid paragrafus a polgármester két gondolatáról | 167 |
| Melyben egy újvárosi hangversenyt fogunk meghallgatni | 169 |
| Melyben egy nőcske bolyong, Újvároson, esete | 178 |
| Amely elmondja, mi történt éjféltájt | 183 |
| Schundfilm, vagyis egy fejezet az apacstanyán | 191 |
| A schundfilm folytatása: melyben a helyzet némileg tisztázódik | 200 |
| Melyben a polgármester elolvassa a reggeli lapokat | 212 |
| Melyben, többek közt, egy hasonlat lesz a kannáról és az öntözőrózsáról | 222 |
| Melyben különböző jelenetek fognak lejátszódni | 228 |
| Egy Sámson és egy Atlasz | 233 |
| Beszélgetések a Városházán és a Mexikóban | 247 |
| Melyben az író szimultánista hajlamokat árul el | 254 |
| Melyben vasárnap délután lévén, semmi sem történik | 266 |
| Melyben az epopeiához szükséges olümposzi tanácskozás foglaltatik | 282 |
| Melyben a járásbíró politikai tüntetésben vesz részt, s megsebesül | 297 |
| Melyben Brillant polgármesteri asszisztenciával külföldre utazik | 303 |
| Mely nem mindenütt teljesen illedelmes | 313 |
| Melynek tartalma könnyen előrelátható | 331 |
| Melyben végre elérkezünk ama bizonyos temetőkerítéshez | 350 |
Témakörök
Tétel sorszám:
009
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
45.000 Ft
Licitek száma: 7
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |