Feszty Árpád autográf levele Gizella húgának
Papír
, 4 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2026-05-17 20:10
|
Aukciós tétel adatai
Feszty Árpád autográf levele Gizella hugának, [4] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Feszty Árpád festőművész autográf levele Gizella húgának.
A levél végén Feszty Árpád tintával írt, jól olvasható aláírása látható.
Feszty Árpád levelében fizetési kötelezettségéről értekezik testvérével.
Kézzel írt, hajtogatott, jó állapotban megőrzött magánlevél.
A levelet írta Feszty Árpád (Ógyalla, 1856. december 21. – Lovran, 1914. június 1.) festőművész. A magyar nemzeti romantika nagy festője. 16 évesen vándorszínésznek állt. 1874-ben Münchenbe utazott, ahol a képtárakat tanulmányozta. Müncheni tartózkodása alatt ismerkedett meg Kubinski lengyel festővel, aki maga mellé vette és önállóan foglalkoztatta. A tehetséges fiatal festő a müncheni Kunstverein kiállításán igen nagy feltűnést keltett egy tájképével és csakhamar állami ösztöndíjat nyert. Később tanulmányai folytatása céljából Párizsba költözött, ahol 1878-ban a Nemzetközi Világtárlaton nagy sikert aratott a "Delelő" c. képével, ami hamarosan magas összegért kelt el. Velencei tartózkodása nagy hatással volt művészetének fejlődésére és eleven, sajátos színérzéke még jobban kifejlődött és kiteljesedett. Később ógyallai műtermében festette meg a "Pusztai találkozás télen" c. nagyvásznas képét, ami a hazai művészeti körök komoly érdeklődését keltette fel. 1880-ban bécsi ösztöndíjat nyert, ahol Lichtenfels iskolájában tanult. Itt festette meg a "Golgota" c. híres képét, amit csakhamar követett a "Levétel a kereszt"-ről és a "Szent Gellért" is. A sajátos, rá jellemző, egyedi szuggesztív vizualitás különösen a zsánerképekben domborodott ki ("Kárvallottak", "Bányaszerencsétlenség"). Ő festette a pesti Operaház és a Törvényszéki Palota lenyűgöző faliképeit is. 1896-ban a millenniumi kiállításra megfestette a "Magyarok bejövetele" c. hatalmas panoráma körképét. Ebben az időben festette a "Bánhidai csata" és a "Zsolt vezér eljegyzése" c. képeit is Komárom és Bihar vármegyék számára. A festészeten kívül irodalommal is foglalkozott.
A levélben említésre kerül Tuba János (1855–1921) komáromi jogász, újság- és bankvezető, országgyűlési képviselő. Pályáját aljegyzőként kezdte, majd főjegyző lett, később a Komáromi Lapok laptulajdonosaként, illetve a Komárom-vidéki takarékpénztár igazgatójaként is jelentős szerepet töltött be. Közéleti tevékenysége során több városi és országos ügy (például a dunai vashíd és a Klapka-szobor) kezdeményezésében vett részt, és 1905-ig országgyűlési képviselőként működött, miközben a Jókai Egyesület társelnökeként is aktív volt.
A levél végén Feszty Árpád tintával írt, jól olvasható aláírása látható.
Feszty Árpád levelében fizetési kötelezettségéről értekezik testvérével.
Kézzel írt, hajtogatott, jó állapotban megőrzött magánlevél.
A levelet írta Feszty Árpád (Ógyalla, 1856. december 21. – Lovran, 1914. június 1.) festőművész. A magyar nemzeti romantika nagy festője. 16 évesen vándorszínésznek állt. 1874-ben Münchenbe utazott, ahol a képtárakat tanulmányozta. Müncheni tartózkodása alatt ismerkedett meg Kubinski lengyel festővel, aki maga mellé vette és önállóan foglalkoztatta. A tehetséges fiatal festő a müncheni Kunstverein kiállításán igen nagy feltűnést keltett egy tájképével és csakhamar állami ösztöndíjat nyert. Később tanulmányai folytatása céljából Párizsba költözött, ahol 1878-ban a Nemzetközi Világtárlaton nagy sikert aratott a "Delelő" c. képével, ami hamarosan magas összegért kelt el. Velencei tartózkodása nagy hatással volt művészetének fejlődésére és eleven, sajátos színérzéke még jobban kifejlődött és kiteljesedett. Később ógyallai műtermében festette meg a "Pusztai találkozás télen" c. nagyvásznas képét, ami a hazai művészeti körök komoly érdeklődését keltette fel. 1880-ban bécsi ösztöndíjat nyert, ahol Lichtenfels iskolájában tanult. Itt festette meg a "Golgota" c. híres képét, amit csakhamar követett a "Levétel a kereszt"-ről és a "Szent Gellért" is. A sajátos, rá jellemző, egyedi szuggesztív vizualitás különösen a zsánerképekben domborodott ki ("Kárvallottak", "Bányaszerencsétlenség"). Ő festette a pesti Operaház és a Törvényszéki Palota lenyűgöző faliképeit is. 1896-ban a millenniumi kiállításra megfestette a "Magyarok bejövetele" c. hatalmas panoráma körképét. Ebben az időben festette a "Bánhidai csata" és a "Zsolt vezér eljegyzése" c. képeit is Komárom és Bihar vármegyék számára. A festészeten kívül irodalommal is foglalkozott.
A levélben említésre kerül Tuba János (1855–1921) komáromi jogász, újság- és bankvezető, országgyűlési képviselő. Pályáját aljegyzőként kezdte, majd főjegyző lett, később a Komáromi Lapok laptulajdonosaként, illetve a Komárom-vidéki takarékpénztár igazgatójaként is jelentős szerepet töltött be. Közéleti tevékenysége során több városi és országos ügy (például a dunai vashíd és a Klapka-szobor) kezdeményezésében vett részt, és 1905-ig országgyűlési képviselőként működött, miközben a Jókai Egyesület társelnökeként is aktív volt.
Tétel sorszám:
061
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
22.000 Ft
Licitek száma: 5
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |