Aukciós tétel adatai
Budapest, 1920, Haller István hivatalos levele Sajó Sándor érettségi vizsgaelnökké való kinevezéséről, [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Haller István vallás-és közoktatásügyi miniszter hivatalos levele Sajó Sándor állami főgimnáziumi igazgató érettségi vizsgaelnökké való kinevezéséről.
A levél végén Haller István tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
A dokumentum egy hivatalos értesítés, amelyben Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízza Sajó Sándor állami főgimnáziumi igazgatót, hogy a jászberényi állami főgimnáziumban tartandó szóbeli érettségi vizsgán vizsgaelnöki feladatokat lásson el, irányítsa a vizsga lefolytatását, és határozza meg annak időpontját. A levél előírja továbbá, hogy a vizsga tapasztalatairól részletes jelentést kell készítenie, valamint az utazási költségek és napidíjak elszámolását a vizsga befejezése után haladéktalanul fel kell terjesztenie.
Kelt Budapesten, 1920. évi április hó 23-án.
Géppel írt, jó állapotban megőrzött, 103548/920. V. iktatószámmal és ceruzás feljegyzéssel ellátott hivatalos levél, üvegezett, fa képkeretben.
A levelet aláírta Haller István (Mezőpetri, 1880. november 18. – Budapest, 1964. február 5.) újságíró, keresztényszocialista politikus, miniszter. A Szatmári Papnevelő Intézet növendéke volt, később kilépett a papneveldéből és újságíró lett. Ezt követően az "Igaz Szó" és az "Új Lap" szerkesztőjeként tevékenykedett. 1908-ban a Katolikus Népszövetség főtitkára lett, majd a Friedrich-kormányban propagandaügyi miniszteri, utána a Huszár-, Simonyi-Semadam- és a Teleki-kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszteri tisztséget vállalt. Ő készítette és terjesztette be a nemzetgyűléshez a numerus claususról és a közgazdasági egyetemi kar létrehozásáról szóló törvényjavaslatot. 1920-ban kinevezték a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának elnökévé.
A levél címzettje Sajó Sándor (Ipolyság, 1868. november 13. – Budapest, 1933. február 1.) költő, tanár és tankerületi királyi főigazgató, az Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Pályáját tanárként kezdte, több vidéki és budapesti intézményben, majd 1903-tól a Budapesti III. kerületi állami főgimnáziumban tanított. 1917–1930 között a kőbányai Szent László Gimnázium igazgatójaként működött. Emellett országos szakmai tisztségeket is betöltött, többek között tanári egyesületek vezetőjeként és főtitkáraként tevékenykedett. Irodalmi munkásságát hazafias költészete tette ismertté, verseit 1885-től közölték, és több kötete is megjelent, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a korszak közgondolkodására.