Aukciós tétel adatai
Pozsony, 1880, Clair Vilmos becsületsértési ügyéről szóló nyilatkozat, [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Clair Vilmos újságírónak, a Párbaj-codex szerzőjének becsületsértési ügyéről szóló nyilatkozat.
A nyilatkozatot aláírásával hitelesítette: Schiller Zsigmond (1847-1920) újságíró, Jankó Ágoston tb. vármegyei aljegyző és további két hivatalos személy.
A dokumentum egy hivatalos nyilatkozat, amely tanúsítja, hogy Clair Vilmos és egy bizonyos Fodor István között fennálló becsületsértési ügy rendezésre került. A közreműködő személyek aláírásukkal igazolják, hogy a vitás ügyet lezárták, így az további jogi eljárást nem igényel. A nyilatkozat a korabeli becsületvédelmi gyakorlatnak megfelelően a konfliktus hivatalos megszüntetését rögzíti.
Kelt Pozsonyban, 1880. évi szeptember hó 2-án.
Kézzel írt, jó állapotban megőrzött hivatalos nyilatkozat, üvegezett, fa képkeretben.
A 19. századi Magyarországon a párbaj a társadalmi „becsületvédelem” sajátos, félig jogon kívüli formája volt, amely főként a nemesi és polgári elit körében élt tovább akkor is, amikor a törvény már tiltotta. A sértésekből, becsületsértési ügyekből gyakran lett kihívás, amelyet segédek közreműködésével próbáltak rendezni, de sok esetben a felek még a párbaj előtt megegyezésre jutottak. Az ilyen esetek lezárására szolgáltak a nyilatkozatok, amelyekben írásban rögzítették, hogy a felek a vitát peren kívül rendezték, és az ügyet „elintézettnek” tekintik.
Clair Vilmos Emil (Pest, 1858. május 21. – Budapest–Budaliget, 1951. február 4.) jogász, újságíró, szerkesztő, párbajszakértő. Az egyik legismertebb és legkeresettebb magyar párbajkódex sikeres szerzője. A Budapesti Egyetemen tanult jogot. 1875 és 1880 között a magyar képviselőház tisztviselője volt, majd 1899-től a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület főtitkára lett. Ezenkívül a Budapest, a Függetlenség és a Kisiparos c. lapok munkatársaként dolgozott, valamint szerkesztette a Szikra című élclapot, a Társalgó című szépirodalmi és kritikai hetilapot (Bayer Ferenccel együtt), a Kovács-Ipar című szaklapot, valamint a Keresztény Magyarországot és annak folytatását a Magyarországot.