Gróf Zichy László és Gróf Brunswick József által aláírt 1824-ben kelt hivatalos közigazgatási dokumentuma.
Papír
, 6 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Latin |
| Méret: | 36 cm x 23 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2026-05-17 20:10
|
Aukciós tétel adatai
1824-ben kelt hivatalos közigazgatási irat, [6] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
1824-ben kelt hivatalos közigazgatási dokumentum. - Kézirat.
A dokumentumot aláírásával hitelesítette gróf Brunswick József a Magyar Királyság tárnokmestere, későbbi országbírája; valamint gróf Zichy László és Komáromy Péter.
A hivatalos közigazgatási dokumentumot, a Magyar Királyi Helytartótanács állította ki a legkiválóbb, főtisztelendő, tekintetes és nagyságos, továbbá igen előkelő és nemes urak részére. Az irat egy füleki uradalom nevében benyújtott kérelmet ismertet. Célja többek között egy korábbi privilégium megerősítése. Jelen dokumentum egy ügyösszefoglaló és továbbítás, amely a kérelem kivizsgálását és megtárgyalását rendeli el.
Kelt Budán, 1824. évi szeptember hó 21-én.
Kézzel írt, hajtogatott, I. Ferenc magyar király és osztrák császár ostyapecsétjével ellátott, latin és magyar nyelvű kordokumentum.
Gróf Brunswick József (1750–1827) császári és királyi kamarás, a Szent István-rend középkeresztese, valamint a magyar főnemesség kiemelkedő tagja volt. Pályája során Pest vármegye főispánja, később országbíró, valamint a Helytartótanács valódi belső titkos tanácsosa lett, emellett a Hétszemélyes Tábla első tanácsosaként is működött. Jelentős közigazgatási és jogi szerepet töltött be a magyar királyság igazságszolgáltatásában és kormányzatában, többek között a bírói és hivatali szervezet reformját tárgyaló művek és beszédek szerzőjeként is ismert. Munkássága a magyar államigazgatás és jogélet szervezésére irányult, amelyben magas rangú tisztségei révén meghatározó szerepet játszott.
Zichy László (1799-1868) főnemes, a 1848–49-es szabadságharc idején nemzetőrtiszt. Jogot végzett, majd a budai Helytartótanács tanácsosaként és cs. kir. kamarásként működött. 1848-ban a Somogy megyei nemzetőrség századosa lett, majd Csány László felterjesztésére őrnaggyá nevezték ki, és a Dráva menti őrvonalra mozgósított erők egyik parancsnoka volt. Később a Tolna megyei nemzetőrségnél szolgált, 1849 nyarán pedig Csapó Vilmos ezredes helyetteseként Szekszárd védelmét szervezte meg. A szabadságharc leverése után visszavonultan élt birtokán.
A dokumentumot aláírásával hitelesítette gróf Brunswick József a Magyar Királyság tárnokmestere, későbbi országbírája; valamint gróf Zichy László és Komáromy Péter.
A hivatalos közigazgatási dokumentumot, a Magyar Királyi Helytartótanács állította ki a legkiválóbb, főtisztelendő, tekintetes és nagyságos, továbbá igen előkelő és nemes urak részére. Az irat egy füleki uradalom nevében benyújtott kérelmet ismertet. Célja többek között egy korábbi privilégium megerősítése. Jelen dokumentum egy ügyösszefoglaló és továbbítás, amely a kérelem kivizsgálását és megtárgyalását rendeli el.
Kelt Budán, 1824. évi szeptember hó 21-én.
Kézzel írt, hajtogatott, I. Ferenc magyar király és osztrák császár ostyapecsétjével ellátott, latin és magyar nyelvű kordokumentum.
Gróf Brunswick József (1750–1827) császári és királyi kamarás, a Szent István-rend középkeresztese, valamint a magyar főnemesség kiemelkedő tagja volt. Pályája során Pest vármegye főispánja, később országbíró, valamint a Helytartótanács valódi belső titkos tanácsosa lett, emellett a Hétszemélyes Tábla első tanácsosaként is működött. Jelentős közigazgatási és jogi szerepet töltött be a magyar királyság igazságszolgáltatásában és kormányzatában, többek között a bírói és hivatali szervezet reformját tárgyaló művek és beszédek szerzőjeként is ismert. Munkássága a magyar államigazgatás és jogélet szervezésére irányult, amelyben magas rangú tisztségei révén meghatározó szerepet játszott.
Zichy László (1799-1868) főnemes, a 1848–49-es szabadságharc idején nemzetőrtiszt. Jogot végzett, majd a budai Helytartótanács tanácsosaként és cs. kir. kamarásként működött. 1848-ban a Somogy megyei nemzetőrség századosa lett, majd Csány László felterjesztésére őrnaggyá nevezték ki, és a Dráva menti őrvonalra mozgósított erők egyik parancsnoka volt. Később a Tolna megyei nemzetőrségnél szolgált, 1849 nyarán pedig Csapó Vilmos ezredes helyetteseként Szekszárd védelmét szervezte meg. A szabadságharc leverése után visszavonultan élt birtokán.
Tétel sorszám:
072
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
30.000 Ft
Licitek száma: 4
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |