Kisbán Miklós [Bánffy Miklós]: Fortéjos Deák Boldizsár Memoriáléja (dedikált példány)
Szerző
Kisbán Miklós
Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T.
(Budapest)
Kiadói varrott papírkötés
, 147 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
20 cm x 14 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2026-05-17 20:20
|
Aukciós tétel adatai
Kolozsvár-Budapest, [1931], Erdélyi Szépmíves Céh - Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. (Athenaeum Rt. Könyvnyomdája, Bp.), 147 p. + [5] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Fortéjos Deák Boldizsár Memoriáléja. Írta: Kisbán Miklós.
Az előlapon a szerző, Kisbán Miklós tollal írt dedikációja olvasható: "Igaz ragaszkodással Kisbán."
Szöveg közti, fekete-fehér, egész oldalas rajzokkal és fekete-fehér iniciálékkal illusztrált, valamint kiadói előszóval, Fortéjos Deák Boldizsárra vonatkozó irodalommal és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos, a kiadó emblémájával ellátott címfedéllel, könyvkötő által pótolt vászon könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal, belülről megerősített kötéstáblákkal, átlagos állapotban.
A kötet szerzője, gróf Bánffy Miklós /írói álnéven: Kisbán Miklós/ (Kolozsvár, 1873. december 30. – Budapest, 1950. június 6.) erdélyi magyar író, drámaíró, grafikus, díszlet- és jelmeztervező, színpadi rendező, politikus, a Bethlen-kormány külügyminisztere. Közéleti és kulturális téren egyaránt széleskörű és sokszínű szerepvállalás jellemezte életét. 1901-től országgyűlési képviselő, majd Kolozs megyei főispán volt. Az első világháborúban frontszolgálatot teljesített. Ebben az időben már több színpadi művét is bemutatták. 1914-től prózai munkákkal is rendszeresen jelentkezett, továbbá díszlet- és jelmeztervekkel támogatta a budapesti Operaházat, amelynek 1912-től hat éven át az intendánsa is volt. A külügyminiszteri posztot 1921-22-ben, a háború utáni rendezés válságos éveiben vállalta el. 1926-ban tért vissza Erdélybe, ahol jelentős szerepet játszott az ottani irodalmi élet szervezésében: szerkesztette az Erdélyi Helikont, illusztrálta az Erdélyi Szépmíves Céh könyveit, anyagilag támogatta a kolozsvári Ellenzék című napilapot és a legnagyobb kisebbségi magyar nyomdavállalatot, a Minerva Rt-t. Az 1934-es Szegedi Szabadtéri Játékokon az ő rendezésében mutatták be Az ember tragédiáját.
Előszó
Fortéjos Deák Boldizsárról vajmi keveset tudunk. Csak néhány adatot tekinthetünk helytállónak és azokat is csupán az ő "uti-memoriálé"-ja és egyetlen eddig ismert levele alapján nyerjük....
Tovább
Előszó
Fortéjos Deák Boldizsárról vajmi keveset tudunk. Csak néhány adatot tekinthetünk helytállónak és azokat is csupán az ő "uti-memoriálé"-ja és egyetlen eddig ismert levele alapján nyerjük.
Bizonyos, hogy ifjú korában Pádovában volt az akkoriban nagyhírnevű egyetemen. Alighanem ott nyeré el a "liberalium artium magister" címet, melynek a "Deák" a magyar megfelelője.
Mikor volt ott, nem tudjuk: de, mivel saját elmondása szerint, férfikort érve kíséri Toldalaghy Mihály erdélyi főkövetet Törökországba, és Toldalaghy konstantinápolyi számos küldetése közül az, amelynél Harasztosi Balázs diák a kapitiha, kit szintén emleget, 1628. évre esik, állíthatjuk, hogy jóval azelőtt, tehát az 1615-1620. évek között járhatta az olasz egyetemet.
Vissza
Tartalom
| A kiadó előszava | 5 |
| Fortéjos Boldizsár levele öccséhez | 13 |
| Urunk szegényje | 23 |
| A rágton-rágás oskolája | 35 |
| A csökönyösség külsőséges voltáról | 49 |
| Az plundra nadrág történeti | 67 |
| A' jámbor sziget veszedelme | 81 |
| Az harangok | 95 |
| Az rákászásnak szerencsétlen örve | 111 |
| Az balulütött varázsló ige | 129 |
Vissza