Csók István: Emlékezéseim (Csók István festőművész által dedikált példány)
Szerző
Csók István
Szerkesztő
Grynaeusné Papp Emilia
Officina
(Budapest)
Kiadói varrott kemény papírkötés
, 176 oldal
| Sorozatcím: |
Officina képeskönyvek
|
| Kötetszám: |
62/64
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
17 cm x 12 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2026-05-17 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1945], Officina (Officina Nyomda és Kiadóvállalat Kft., Bp.), 176 p. + [3] p. + [4] t., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Az Officina képeskönyvek című sorozatban megjelent mű. No. 62/64.
Emlékezéseim. Írta: Csók István.
Az előlapon a szerző, Csók István tollal írt, névre szóló dedikációja olvasható: "Nagytiszteletű Sz. I., kedves barátomnak, igaz szeretet és nagyrabecsüléssel Bpest. 1946 ápr. 4. Csók István."
Oldalszámozáson belüli négy színes és huszonnégy fekete-fehér képtáblával illusztrált, valamint Grynaeusné Papp Emília előszavával és a kiadó hirdetéseivel ellátott kötet. Nyomtatta az Officina Nyomda és Kiadóvállalat Kft., Budapesten.
Kiadói varrott kemény papírkötésben lévő példány feliratos, színes illusztrációval ellátott címfedéllel, könyvkötő által pótolt papír könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal, új előzéklapokkal, hiánytalan állapotban.
A szerző, Csók István (Sáregres, 1865. február 13. – Budapest, 1961. február 1.) kétszeres Kossuth-díjas festő, kiváló művész. Tanulmányait 1882-ben, Budapesten kezdte, mint Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa, majd Münchenben és Párizsban folytatta. 1896-ban csatlakozott a Hollósy Simon vezette nagybányai csoporthoz. 1903-ban Párizsba költözött, ezt követően készítette el nevezetessé vált aktos kompozícióit. Miután visszatért Magyarországra a Wlassics-arcképpel nagy állami aranyérmet nyert. 1914-ben a Műcsarnokban rendezett gyűjteményes kiállításon bemutatta alkotásait. 1920-ban megválasztották a Szinyei Társaság elnökének, majd 1921-től tanárként dolgozott a Képzőművészeti Főiskolán. 1949-ben a Magyar Képzőművész- és Iparművész Szövetség elnöke lett. Egyike azon kevés nem olasz művésznek, akinek az önarcképét az Uffizi-képtár gyűjteményébe kiakasztották. Műveinek nagy része fellelhető a Magyar Nemzeti Galériában.
Előszó
Csók ISTVÁN emlékezéseihez, életművének színejavát bemutató képekhez szinte vétek még hozzáfűzni valamit. Ő maga nem tartotta fontosnak a továbbiakról beszélni. „Az az esztétikusok dolga, -...
Tovább
Előszó
Csók ISTVÁN emlékezéseihez, életművének színejavát bemutató képekhez szinte vétek még hozzáfűzni valamit. Ő maga nem tartotta fontosnak a továbbiakról beszélni. „Az az esztétikusok dolga, - beszéljenek a képek" mondotta.
Bár a képek még így reprodukció formájában is igen beszédesek, úgy érezzük, mulasztás lenne elhallgatni azokat a sorokat, amiket Csók István művészi pályájának határjelző kövein találunk felírva.
Meglátásait sohasem a spekuláció irányította; művészi kifejezésmódja csodálatos összeszövődése az ösztönös megérzésen alapuló spontán meglátásnak, a spekulációtól mentes szemlélettel. Témaköre szigorúan lépést tart festői fejlődésének, érzelmi életének fázisaival.
A „Krumplitisztítók", (1890-ben Mention honorable Paris), a "Szénagyűjtők', az „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre" az 1889-90-és évek realisztikus hatását, az egyszerű ritmusok keresését tükrözik. Az utóbbin majd egy évig dolgozott; a müncheni iskola diszciplínái érződnek rajta, noha erős hazai benyomások alapján készült.
Vissza