Szabó Lőrinc - Kleist, Heinrich von: Amphitryon (Németh Antal színházigazgatónak Szabó Lőrinc által dedikált példány)
Vígjáték Moliére nyomán
Szerző
Heinrich von Kleist
Fordító
Szabó Lőrinc
Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt.
(Budapest)
Kiadói fűzött papírkötés
, 97 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
20 cm x 14 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2026-10-18 20:30
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. (Athenaeum r.-t., Bp.), 97 p. + [3] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
A fordító Szabó Lőrinc által dedikált példány. Első kiadás. Amphitryon. Vígjáték Moliére nyomán. Írta: Heinrich von Kleist. Fordította: Szabó Lőrinc.
Feliratozott előlapon a fordító, Szabó Lőrinc tollal beírt, névre szóló, dátumozott, aláírt dedikációja olvasható: "Németh Tóniéknak szeretettel. Sz. Lőrinc 1939. II/18.". A dedikáció címzettjei: Németh Antal (1903–1968) magyar színháztörténész, rendező, egyetemi tanár, a Nemzeti Színház igazgatója, és felesége, Peéry Piri (1909–1991) színésznő.
A vígjátékban szereplő személyek listájával és kötetvégi kiadói hirdetéssel ellátott kiadvány.
A könyvet az Athenaeum r.-t. nyomtatta Budapesten.
Kiadói fűzött papírkötésben lévő példány feliratozott, kiadói emblémás címfedéllel, kissé sérült, feliratozott könyvgerinccel, tiszta, körbe vágatlan belívekkel, kiadói hirdetéses hátlappal, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet fordítója és dedikálója, Szabó Lőrinc [Szabó Lőrinc József] (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, 1957. október 3.) magyar költő és műfordító, a modern magyar líra egyik kiemelkedő alakja. Első versei 1920-ban jelentek meg a Nyugat folyóiratban. Költészetére nagy hatással volt a modern európai líra, különösen Stefan George művészete, miközben Babits Mihály szellemi környezetében alakította saját hangját. Első kötete, a Föld, erdő, Isten (1922), jelentős sikert aratott, és már pályája kezdetén a magyar költészet fontos alakjai közé emelte. Költészetében az emberi lét kiszolgáltatottsága, a személyes sors, valamint a világ rendjének keresése egyaránt hangsúlyosan jelenik meg. Műfordítóként is maradandót alkotott, többek között görög, latin, német és francia szerzők műveinek tolmácsolásával.
Előszó
ELSŐ FELVONÁS.
éjszaka.
I. JELENET.
Sosias fellép, kezében lámpa.
Sosias:
Hé ! Ki bujkál ott? ... Csak virradna már! Ideje volna. Ez az éj ... Mi ez? Jó barát, urak ! Egyfelé igyekszünk...
Tovább
Előszó
ELSŐ FELVONÁS.
éjszaka.
I. JELENET.
Sosias fellép, kezében lámpa.
Sosias:
Hé ! Ki bujkál ott? ... Csak virradna már! Ideje volna. Ez az éj ... Mi ez? Jó barát, urak ! Egyfelé igyekszünk ... Becsületesebb útitársra, mint én, ég látja lelkem, nem süthet a nap, vagyis, akarom mondani, a hold... Vagy csirkefogók, gyáva lókötők, akik nem mernek megtámadni, vagy úgylátszik, a szél zörgött át a lombon. Hogy zúg minden hang itt a hegyeken... Vigyázat! lassan !... Most már egyenest a pokolba jutok, vagy rövidesen fejest koccanok Thébe kapujába ... A keservit ! Hogy bátor vagyok-e, oroszlánszív, bizony másképen is kipróbálhatta volna a vezér. Glória neki, becsület s világhír; de az, hogy így éjfélkor útnak indít, kicsi híján közönséges komiszság.
Vissza