Hankó Vilmos, Dr.: Székelyföld
Szerző
Dr. Hankó Vilmos
Grafikus
Tull Ödön
Goró Lajos
Huszka József
Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedés-Erdélyrészi Kárpát-Egyesület
(Budapest)
Kiadói egészvászon díszkötés
, 350 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
23 cm x 16 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2026-09-20 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1896], Erdélyrészi Kárpát Egyesület (Wodianer F. és Fiai nyomdája, Bp.), VI p. + [2] p. + 350 p. + [2] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Székelyföld. Írta: Hankó Vilmos Dr. Rajzok: Goró Lajos, Huszka József és Tull Ödön.
Fekete-fehér könyvdíszekkel, száztizenöt szöveg közti, fekete-fehér, feliratozott képpel illusztrált, valamint előszóval és részletes tartalomjegyzékkel ellátott kiadvány. A címlapon tollal írt tulajdonosi bejegyzés, illetve tulajdonosi bélyegzés látható. A könyvet a Wodianer F. és Fiai nyomdájában nyomtatták Budapesten.
Kiadói tűzött egészvászon díszkötésben lévő példány, aranyozott feliratozású, színes illusztrációval díszített címfedéllel, aranyozott feliratozású, aranyozott könyvdíszekkel ellátott könyvgerinccel, dombornyomott keretezésű hátlapon a könyvkötészet feltüntetésével, aranyozott, mintás, sérült kiadói előzéklapokkal, színezett lapélekkel, hiánytalan állapotban.
"...Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület e szép díszmű kiadásával ünnepelte meg az ezredéves fordulót. E műben működése területének legszebb részét, a természeti szépségekben gazdag székely földet ismerteti meg az ily táj és népleírások iránt érdeklődő művelt olvasóval. A mű megírásával Hankó Vilmost bízták meg, aki feladatának becsülettel meg is felelt, valóban élvezetes, kedves és egyúttal hasznos olvasmányt nyújt s könyvével bizonyosan el fogja érni azt a czélt, hogy felkeltve az érdeklődést a székely föld szépségei iránt, mind többen és többen fogják bejárni e szép vidéket..." - írta a kötetről az Ethnographia c. magyar néprajzi szakfolyóirat (1897./8. évf./224 p.).
A kötet szerzője, Hankó Vilmos (Parajd, 1854. március 2. – Budapest, 1923. november 21.) vegyész, filozófiadoktor, pedagógus és a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagja. Kolozsvári tanulmányai után 1877-ben tanári oklevelet szerzett, majd Déván és később Budapesten, a II. kerületi állami főreáliskolában tanított, ahol 1907-től igazgatóként is tevékenykedett. Pályája során elsősorban az ásványvizek és ásványok kémiai elemzésével foglalkozott, és számos tudományos közlemény és könyv szerzője volt. Tudományos munkássága mellett nagy elkötelezettséggel népszerűsítette a természettudományokat, különösen a kémiát, több középiskolai tankönyvet is írt. Legismertebb ismeretterjesztő vállalkozása az Universum évkönyvsorozat volt, amely a kor tudományos és természeti ismereteit tette közérthetővé a nagyközönség számára. Halála után is jelentős hatással maradt a magyar kémiaoktatás és balneológiai kutatás területén.
Előszó
A keleti Kárpátok tövében, égretörő bérezek alján él egy maroknyi, tősgyökeres magyar nép; szorgalmas, értelmes, ügyes, utánozhatatlan művésztehetség, századok óta bástyája Magyarországnak,...
Tovább
Előszó
A keleti Kárpátok tövében, égretörő bérezek alján él egy maroknyi, tősgyökeres magyar nép; szorgalmas, értelmes, ügyes, utánozhatatlan művésztehetség, századok óta bástyája Magyarországnak, mentővára az erdélyi magyarságnak, e mellett erős, mint az a szikla-lánczolat, mely festői szép völgyeit, aranykalászos rónáit köríti. A nép: a székelynép, földje: a Székelyföld. A természetalkotta éles határok között ős eredetiségében megmaradt népszokások, sajátságok, nyelv, viselet a székelyben egy a magyartól sokban eltérő, annál ősibb néptipus, a földben egy kis külön ország benyomását teszi az emberre.
A méhkas azonban megtelt. A földmívelés már nem elég a népesedési processus tovább vitelére. Rajok tódulnak ki keletre, délre és nyugatra. A szegény nép keletre és délre megy: Oláhországba, hogy kenyeret keressen magának és családjának. Itt azután jó részben elzüllik, vagy elnemzetlenedik. Az iskolázott székelyből pap, tanító, vagy hivatalnok lesz, más megyében alapítója sok jó magyar családnak.
Vissza
Tartalom
Előszó I.
A székely nép eredete a regében 1
A székelység történetéből 4
A Székelyföld geográfiája dióhéjban 8
A Székelyföld tájszépségei, emlékei 16
A Székelyföld kőzetei és ásványai 20
A Székelyföld fürdői, ásványvizei 26
Erdők, növények 33
A Székelyföld állatvilága 40
A székely népről 46
Udvarhelymegye
Útban Székely-Udvarhely felé 69
Székely-Udvarhely 78
Kirándulások Székely-Udvarhelyről 84
Homoród-fürdő 87
Kirándulások Homoródról 90
A Homoród-almási barlang 97
Korond és környéke 105
Paraj d és környéke 115
Barangolások Udvarhely megyében 120
Háromszék vármegye
Baróthtól Előpatakig 129
Előpatak 137
Szepsi-Szent-György 150
Sepsi-Szent-György környéke 154
Bálványos fürdő. Torjai „Büdös-barlang" 162
Kézdi-Vásárhely 174
Az ojtozi-szoros 178
Gábor Áron, a székely ágyúhős 188
A háromszéki vasúton 196
Kovászna 201
A Kovászna-gyulafalvi iparvasút 212
Csíkvármegye
Tusnád 222
A Szent Anna-tó és környéke 230
Kászon földje 238
Al-Csíkban 242
Csík-Szereda. Csík-Somlyó 248
Fel-Csíkban 252
Fel-Csíkban. Az Olt felső völgye 262
Gyergyóban 272
Borszék és kiránduló helyei 287
Maros-Torda vármegye
Maros-Vásárhely 317
A Maros völgyén fölfelé 331
A görgényi völgyben 340
A Nyárád völgyében 346
Szováta 349
Vissza