Aukciós tétel adatai
Budapest, [1928], Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. (Athenaeum r.-t. könyvnyomdája, Bp.), 208 p.; 229 p. + [3] p.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt kötetek. Első kiadás. Kaszinózó táblabírák. Körfestő történeti tréfák egykorú képekkel. I-II. kötet (egységes külön kötetekben). Írta: Darnay Kálmán.
Az első kötet feliratozott előlapján a szerző, Darnay Kálmán tollal beírt, évszámmal ellátott aláírása olvasható: "Darnay Kálmán. Sümeg 1931. jún. 27". A második kötet feliratozott előlapján a szerző tollal beírt aláírása látható. Az első kötet címlapképén Kisfaludy Sándor fekete-fehér mellképével, szerzői előszóval, szövegközti, fekete-fehér, feliratozott, műnyomópapíros képekkel és szerzői végszóval ellátott kiadvány.
A könyvet az Athenaeum r.-t. könyvnyomdája nyomtatta Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratozású, kiadói feliratos címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötetek szerzője és aláírója, Darnay Kálmán (Sümeg, 1864. május 11. – Sümeg, 1945. július 3.) magyar régész, muzeológus és író, magyar királyi tanácsos, majd kormányfőtanácsos. A graz-i Kereskedelmi Akadémia elvégzése után Ausztriában és Németországban múzeumokat és régiségkereskedéseket tanulmányozott, majd kereskedőként helyezkedett el, miközben szabadidejét a régészetnek szentelte. Folyamatosan gyarapodó régiséggyűjteményét feldolgozta és rendszerezte, régészeti megfigyeléseit pedig több korabeli szakfolyóirat, köztük az Archaeologiai Értesítő, az Archaeologiai Közlemények és a Múzeumi és Könyvtári Értesítő közölte; az Országos Régészeti és Embertani Társulat igazgatósági választmányának is tagja volt. 1907-ben gazdag gyűjteményét a magyar államnak ajándékozta, az ebből létrejött sümegi múzeumnak pedig igazgatója lett, így a dunántúli régészeti és vártörténeti kutatások egyik fontos központjává tette azt. Íróként elsősorban történelmi regényeivel vált ismertté, amelyekben a Bakony és a Balaton-felvidék történelmi múltját, családtörténeteit, mondáit és legendáit dolgozta fel, ezért a korabeli sajtó „poétalelkű tudósként” méltatta, és történeti regényeit a magyar irodalom maradandó értékei között említette.
Előszó
A gondtalan életet élt táblabírák derűs óráinak megörökítésével oltárt emelek szívemhez nőtt anyai nagyapám, Eitner József emlékének. Az ezeréves multú Sümeg belvárosában tanyázott nemesurak barátja, négytized év előtt vert örökös tanyát városunk lankás temetőjének családi sírboltjában. Porladozó testéből elszállt nemes lelke azóta újra összeölelkezett táblabíró kortársaival. A túlvilági élet örök birodalmában talán most is együtt álmodoznak a letűnt nagy idők emlékeiről. A Fehérkövek mögül feltányérozó nap fényverése rávilágít Kisfaludy Sándor sírszobrára. Sugárkévéjének fényfoszlányai eljutnak a szerteszét ágaskodó "empire"-koszorús emlékekre, amelyek alatt Sümeg nemzetes urai szunnyadoznak. Baglashegyi szőlőm táblabíró asztalánál üldögélve a százados diófák lombsuhogásában tréfálkozó szavuk derűs kacagását hallom most is. Koccintásra emelt boroskupám, képzeletben, szinte összecsendül az évtizedeken át e malomkőasztalnál hűselt Kisfaludy Sándor, Vajda Ignác, Deák Ferenc, Hertelendy György táblabírák "kadarkás"-poharával. Ilyenkor öltenek szivárványos ruhát, kisdiák koromban hallott mesélgetései nagyapámnak, ki majdnem félszázad évet együtt töltött el Sümeg táblabíráival.
Vissza