Evola, Julius: Az őshagyomány könyvei III.

Előszó

Az út és az erény könyve címmel 1922-ben megjelent - a Carabba kiadónál - Lao-tze Tao-té-chingjéről készített fordításunk. Ugyanennek a távol-keleti szövegnek ez a változata két okból jelentősen különbözik fiatalkori munkánktól - úgyhogy szinte új műnek kell tekintenünk. Mindenekelőtt abban a kiadásban Lao-tze művét elszigetelten vizsgáltuk, és tartalmát olyan keretben értelmeztük, amely a transzcendentális idealizmus gondolatvilágát tükrözte vissza (noha értelmezésünket kiegészítettük néhány olyan eredeti szemponttal, amelyek nem a pusztán intellektuális rendbe tartoznak) - azoknak a tanulmányoknak az alapján, amelyeket akkoriban folytattunk. Ez a kiadás viszont szándékosan félretesz minden filozófiai felépítményt, és tradicionális nézőpontot foglal el. Ezért Lao-tze művét most nem elszigetelten vizsgáljuk, hanem annak a távolkeleti tradíciónak a keretében, amelynek része. Továbbá nem úgy vizsgáljuk, mint egy eredeti, személyes ihletésű spekulációt vagy „misztikát", hanem úgy, mint egy azonos tudás egyik megfogalmazását. Ezt a tudást megtalálhatjuk más kultúrák metafizikai irányultságú nagy áramlatainak alapjainál is, és - tulajdonképpeni formájában - sokkal inkább a bölcsességben és az ezoterikában, mint a fogalmi meghatározásokban. Ez a világ valójában a Tao-té-ching tanításainak otthona. Ezért ezeket a tanításokat a szó tágabb értelmében vett „ortodoxiájukban" fogjuk vizsgálni. Másodszor, amióta az első kiadást sajtó alá rendeztük, a Tao-té-ching számos fordítása jelent meg vagy vált számunkra hozzáférhetővé. Ezért időszerűnek láttuk, hogy - tekintettel rájuk - felülvizsgáljuk azokat az alapokat, amelyekre változatunk támaszkodott. így azokat az olvasatokat, amelyek nem bizonyultak kellőképpen igazolhatóknak, kijavítottuk. Minden lehetőt megtettünk tehát, hogy az új változat maximálisan kielégítő legyen abból a szempontból is, amelyet „tudományosnak" szoktak nevezni; de mindig csak azok között a határok között, amelyeket az a magasabb szempont von meg, amelynek állandóan érvényesülnie kell. Ez a magasabb szempont a tradicionalitás. Vissza