Ries, Julien: A szent antropológiája
A homo religiosus eredete és problémája
Fülszöveg
A különféle vallások különböző antropológiákat vetnek fel. Mindegyiknek megvan a maga álláspontja az ember mibenlétét, világban betöltött szerepét illetően. Az antropológia mintegy csontvázát... TovábbFülszöveg
A különféle vallások különböző antropológiákat vetnek fel. Mindegyiknek megvan a maga álláspontja az ember mibenlétét, világban betöltött szerepét illetően. Az antropológia mintegy csontvázát alkotja a sémi gondolkodásmódnak, az Upanisadoknak, a buddhizmusnak, a fáraók vallásának, a görög gondolkodásnak és nem utolsósorban a kereszténységnek, amelynek meghatározó jegye Jézus Krisztus, az Ember-Isten, az új ember, aki új fényt vet az ember misztériumára.De párhuzamosan a különféle vallások filozófiai doktrínáiban megjelenő vallási antropológiával napjainkban új irányzat van kialakulóban, amelynek középpontjában a homo religiosus áll, és amely az átélt szentség különböző megtapasztalásaival szembeni viselkedést vizsgálja. Ahogyan tanulmányaiban erre Eliade rámutatott, a szent nem csupán a tudat történetének egy pillanata, hanem magának a tudatnak strukturális eleme.
Ez az új vallási antropológia az embert a szent megtapasztalásának alanyaként ragadja meg, és alapvető struktúráját vizsgálja, amelyet a homo religiosus hagyott ránk a paleolitikumtól napjainkig, s amelyekben kifejeződik kapcsolata az abszolút valósággal, amely meghaladja ugyan ezt a világot, de megnyilatkozik benne.
Az olasz Jaca Book kiadónál megjelenő sorozatban Julien Ries vezetésével a világ legjobb vallásszakértői a legkülönbözőbb szempontokból vizsgálják a vallásos ember antropológiáját. Az eddig már négy nyelven - olaszul, angolul, franciául és spanyolul - megjelent kötetek magyar változatát a Typotex Kiadó Homo religiosus sorozatcímmel indítja el. Vissza
Tartalom
| Julien Ries: Az ember és a szent. Traktátus a vallási antropológiáról | 15 |
| Vallási antropológia | 16 |
| Antropológia és vallás | 16 |
| Új antropológiai szemlélet születése | 17 |
| A vallási antropológia és a szent | 18 |
| A homo religiosus és a szent | 18 |
| A szent és a homo religiosus beszéde | 19 |
| A szent és a homo religiosus viselkedése | 20 |
| Mi szükség van a szent antropológiájának vizsgálatára? | 21 |
| Az ember vallásos tapasztalata | 21 |
| Szent, kultúra, humanizmus | 22 |
| Az értekezés felépítése | 23 |
| A HOMO RELIGIOSUS ÉS A SZENT | |
| Julien Ries: A vallásos ember és a szent az új antropológiai szemlélet megvilágításában | 27 |
| A szent szociológiájától a vallási antropológiáig | 28 |
| Emile Durkheim: szent és társadalom | 28 |
| Rudolf Otto: a szent megtapasztalása | 29 |
| Új antropológiai szemlélet | 33 |
| Az indoeurópai ember és a szent. Georges Dumézil (1898-1986) munkássága | 34 |
| A homo religiosus és a szent. Mircea Eliade (1907-1986) munkássága | 36 |
| Összefoglalás | 40 |
| A homo religiosus és a szent megtapasztalása | 41 |
| Hierofánia: az ember és a szent megnyilvánulása | 42 |
| Homo symbolicus. A szimbólum a vallásos tapasztalatban | 44 |
| Mítosz, archetípus, vallásos viselkedés | 47 |
| A rítus a homo religiosus életében | 51 |
| Összefoglalás | 53 |
| Régis Boyer: A szent megtapasztalása | 55 |
| A szent: transzcendencia és immanencia | 55 |
| Az emberi értékek és a szent értelme | 59 |
| Az emberi lét és a szent felfedezése | 59 |
| A szent és az ember mibenléte | 61 |
| A szent és az alapvető értékek | 64 |
| Az élet | 64 |
| A homo religiosus egysége és különbözősége | 66 |
| A szent és a megélt tapasztalat | 67 |
| Az áldozat | 67 |
| A kultusz | 69 |
| A szent és az elhivatás | 70 |
| A szent szimbolikus kifejezései | 70 |
| Összefoglalás | 73 |
| Gilbert Durand: A vallásos ember és szimbólumai | 75 |
| A kutatás módszerei | 75 |
| A képromboló álcázás, alapításának mítosza, az összehangolás haszontalansága | 77 |
| A nyugati képrombolás | 77 |
| Az episztemológia kettőssége | 79 |
| Az Új Tudományos Szemlélet | 84 |
| A "Nagy Episztemológiai Fordulat" és a szimbólum új definíciói | 85 |
| Elemek a szimbólum egyik definíciójához | 85 |
| Az Új Tudományos Szellem feltűnése. Tudományos, episztemológiai és filozófiai forradalom | 86 |
| A szimbólumok vallási univerzuma | 95 |
| A homo religiosusra vonatkozó thémata gátjai, elágazásai és felszabadulásai | 96 |
| Új tudományos hermeneutika: G. Dumézil, C. G. Jung, H. Corbin, M. Eliade | 98 |
| A religiosus redividus négy dimenziója | 100 |
| Összefoglalás: mi a tét? | 120 |
| A homo sapiens szimbolikus gondolkodása és vallásos dimenziója | 120 |
| A homo religiosus tagadhatatlan folytonossága | 121 |
| Michel Delahoutre: A szent és esztétikai kifejeződése: szent tér, szent művészet, vallási műemlékek | 125 |
| Az esztétikai dimenzió a szent problematikájában | 125 |
| Szakrális építészet | 129 |
| A szakrális építészet kialakulásának szükséges feltételei | 129 |
| A vallási épületek elsődleges funkciója | 130 |
| A másodlagos, szimbolikus és pedagógiai funkció | 131 |
| A képek legitimitása: egyetemes elméleti probléma | 134 |
| Az esztétikától a szentig | 138 |
| A szakrális művészet eredetisége a kereszténységben | 142 |
| Összefoglalás | 144 |
| A SZENT, A KEZDETEK, AZ ARCHAIKUS EMBER, A HALÁL | |
| Fiorenzo Facchini: A homo religiosus kialakulása. Paleoantropológia és paleolitikum | 149 |
| A probléma pozíciója | 149 |
| Különféle megközelítések | 150 |
| Az evolucionista iskola | 150 |
| A szociológiai megközelítés | 151 |
| A néprajzi módszer | 151 |
| A funkcionalizmus | 151 |
| A történeti módszer | 152 |
| Fenomenológiai megközelítés | 153 |
| Hermeneutikai megközelítés | 153 |
| A megközelítések értékelése | 154 |
| Paleoantropológiai és őstörténeti megközelítés | 155 |
| Az emberré válás főbb állomásai | 155 |
| A dokumentáció | 156 |
| Az ember átfogó definíciója az ember felfedezéséhez | 156 |
| Az absztrakciós képességtől a szimbolikáig és a vallásos érzületig | 158 |
| Az emberi csontok kezelése és a koponyakultusz | 160 |
| A sírok | 163 |
| Az állati eredetű csonthalmok | 167 |
| A paleolitikum művészete | 168 |
| A paleolit művészet fontossága | 169 |
| A mozdítható művészet | 169 |
| Falművészet | 170 |
| Összefoglalás | 174 |
| Bibliográfia | 176 |
| Emmanuel Anati: A homo sapiens szimbolikája, fogalmi gondolkodása és szertartásai | 179 |
| A fogalmi gondolkodás kezdetei | 179 |
| A homo sapiens kifejezési igényei | 186 |
| Alapfokú szintaxis és ismétlődő elemek | 191 |
| Mitológia és szertartás | 199 |
| Utószó | 205 |
| Louis-Vincent Thomas: A szent és a halál | 209 |
| A szent, a halál, a meghalás | 210 |
| A "keresztény" halál | 210 |
| A meghalás | 215 |
| A szent a halál után: a földi porhüvely | 220 |
| A megtisztított holttesttől a "tartósítási technikákig" | 220 |
| Relikviák és konzervált tetemek | 223 |
| A szent és a post mortem: a rítusok | 231 |
| A gyászszertartások | 231 |
| A rítus és a szentség megújulása felé | 236 |
| A szent. Túlélés és halhatatlanság | 239 |
| A hiedelmek repertoárja | 239 |
| A túlvilág és a Nyugat | 242 |
| Mire jutottunk? | 248 |
| Bibliográfia | 249 |
| A SZENT ÉS AZ AFRIKAI NÉPEK | |
| V. Mulago Gwa Cikala: Az afrikai ember és a szent | 255 |
| Bevezetés | 255 |
| A világkép fekete-Afrikában és a részvétel-részesülés | 257 |
| Az élet egysége és a részvétel | 257 |
| Hit a növekedésben, a csökkenésben és a létezők közötti kölcsönhatásban | 259 |
| A szimbólum, a kapcsolat és az egyesülés legfőbb eszköze | 262 |
| Etika ontológiai alapokon | 263 |
| A transzcendens, ami természeténél fogva szent, és minden szentség forrása | 263 |
| Az ember mint a teremtés középpontja és az emberi élet mint az első teremtett szentség | 268 |
| A szent megnyilvánulási formái | 271 |
| Szent emberek | 272 |
| Szent tárgyak és helyek | 275 |
| Összefoglalás | 278 |
| Bibliográfia | 279 |
| C. Faik-Nzuji Madiya: A homo religiosus és szimbólumai Afrikában | 281 |
| Az afrikai szimbólumfelfogás | 281 |
| A "szimbólum" megnevezései | 282 |
| *-dungu. A vallási szimbólumokon keresztül megjelenő valóság tere | 286 |
| Beavatás az ősi szimbólumokba | 288 |
| Az ősi szimbolika specialistái | 288 |
| A szimbolikus nyelv elsajátítása | 289 |
| Vallási szimbolika | 291 |
| Az ősteremtés elemei mint vallási szimbólumok forrása | 292 |
| Az emberi felfogás elemei mint szimbólumok vagy mint vallási szimbólumok forrása | 301 |
| Grafikus és numerikus vallási szimbólumok | 303 |
| Bibliográfia | 305 |
| Issiaka-Prosper Laléye: Mítosz és rítus az afrikai vallásos tapasztalatban | 307 |
| A vallásos jelenség antropológiai megközelítése | 307 |
| A transzcendens mint központi referencia | 308 |
| Mítosz, rítus és a vallás jelenségének sajátossága | 309 |
| Ritualizált viselkedések és mitikus infrastruktúra | 312 |
| Az ige rítusa: a köszöntés mint rituálé | 312 |
| A gesztus és a dolgok rítusa: csökkentett mitikus alapú ritualizáció és egyetemes szimbolika | 315 |
| A gesztusok és a dolgok rítusa. Az erők rítusa: a kiterjedt szimbolikus hátterű ritualizáció tetőfoka | 317 |
| Mágia és vallás a rituális viselkedésben | 317 |
| Egy példa a rituálé szimbolikus hatására | 318 |
| A szimbolikus kiterjedés | 319 |
| Az ige rítusa: a diszkurzus, a világ és a mítosz rítusa | 320 |
| A diszkurzus és a mítosz ritualizációja | 320 |
| A mítikus corpus: IFA, OFA, AFA, FA | 321 |
| A homo religiosus és a mítikus beszéd ritualizációja | 327 |
| Összefoglalás | 328 |
| Bibliográfia | 329 |
| Julien Ries: Következtetések és távlatok | 331 |
| A homo religiosus és a szent | 331 |
| Urzeit és Endzeit. A kezdetek és az eszkatológia | 336 |
| Az afrikai ember és a szent | 338 |
| Válogatott bibliográfia | 343 |
| Szótárak | 343 |
| Enciklopédiák | 343 |
| Vallástörténetek (enciklopédikus munkák) | 344 |
| A szentről megjelent publikációk | 344 |
| Vallási antropológia | 345 |
| A szerzők | 347 |
Témakörök
Tétel sorszám:
301
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
11.000 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |